Húsvét

A Húsvét közeledtével a keresztény hívek az elmúlt héten Békéscsabán a Jézus Szíve templomtól a belvárosi nagytemplomig Keresztutat szerveztek. A Keresztút mindeni számára nyitott volt és bármelyik állomásponton lehetett hozzá csatlakozni.

A Keresztút eredetileg az a kb. 1,5 km-es útvonal, melyet a keresztény hagyomány szerint Jézus a kereszttel megtett a Praetorium és a Golgota között. Ez az út ma egy olyan ájtatosság, melynek segítségével a keresztény hívek Jézus szenvedésein és keresztre feszítésének eseményein elmélkedhetnek. Ennek gyakorlásához egy zárt térben, általában templomban vagy a szabadban megneveznek 14 állomást.

A Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. Vallási jelentőségén túl, egyben a tavaszvárás-, a tavasz eljövetelének ünnepe is.

A Keresztút mindenki számára nyitott volt és bármelyik állomásponton lehetett hozzá csatlakozni.

Nehéz élethelyzetben lévő, elsősorban gyermekes családok számára adományozott élelmiszercsomagot Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. A húsvéti ünnephez kapcsolódó ételosztáson 300 család kapott 3000 Ft értékű támogatást.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a szociálisan rászorult személyek és családok mindennapi gondjainak enyhítése, szociális biztonságuk érdekében különböző ellátásokat nyújt, valamint szociális és gyermekvédelmi intézményhálózatot működtet. Ezúttal 300 nehéz élethelyzetben lévő, elsősorban gyermekes családok számára adományoztak élelmiszercsomagot.

Fő szempont volt, hogy sokgyermekes családok és az alacsony egy főre eső jövedelemmel rendelkező családok részesüljenek az adományból. 

A húsvéti ételosztáson figyelembe vették azokat a családokat, akik a karácsonyi ételosztásból valami oknál fogva kiszorultak, ők most elsőbbséget élveztek.

A Húsvéttal kapcsolatos magyar népszokások mára már egyre halványodnak, így manapság ezekből már csak a húsvéti sonka, a kolbász és a kölni maradtak fenn, a fiatalok körében pedig a locsolóvers szavalás. Ezzel szemben régebben a lányokat kirángatták az udvarra vagy az utcára és egy vödör hideg vízzel locsolták le. A Balassi táncegyüttes ezt a hagyományt akarja életben tartani.

A locsolkodás eredete három különböző teóriára vezethető vissza. Egyrészt szinte biztos, hogy a locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban, a vízzel való megintés pedig a kereszténységre utal. Eredetének harmadik lehetősége pedig visszavezethető arra a legendára is, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat.

Magyarország mellett ez a népszokás még ismert Szlovákiában, Csehországban, Ukrajnában és Lengyelországban is.

Békéscsabán, a Lencsési Közösségi Házban már hagyomány, hogy különböző szakkörökkel, foglalkozásokkal készülnek a Húsvétra. Ez idén sem volt másképp, most a helyi Baba-mama csoport tagjai készítettek különböző húsvéti díszeket.

A Lencsési Közösségi Házban már régóta működik a Baba-mama Klub, ahova már egészen kicsi-, a bébi kortól három éves korig járhatnak az anyukák gyermekeikkel. A foglalkozásokon általában 10-15 anyuka és gyermek vesz részt, bár ez az időjárástól és az időponttól is nagyban függ.

- Az az igazság, hogy ez nagyban időjárás függő, babafüggő. A kisgyermekeket nem lehet kiszámítani, hogy mikor alszanak. Ez a tízórás időpont van, akinek a délelőtti alvását veszi igénybe és hozzátartozik az igazsághoz, hogy folyamatosan újratöltjük a baba-mama klubot. Most is egy olyan időszakon vagyunk túl, hogy nagyon sokan elmentek bölcsödébe és most építjük gyakorlatilag újra a klubot. Az anyukáink, akik rendszeresen járnak olyan 10 fő plusz a gyermekeink. – mondta el Diószeginé Farkas Viktória művelődésszervező

A Húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Egy egyházi és családi ünnep egyaránt, melyhez világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás és az újjászületés. Szinte minden népcsoportnál rengeteg szokás kötődik az ünnephez. Húsvét vasárnaphoz nem sok ilyen kapcsolódik, viszont a 18. század végén és a 19. század elején ekkor rendeztek húsvéti bálokat. A lányok és szüleik nem maradtak sokáig, mivel a fiúk már hajnalban érkeztek locsolkodni. Az első locsolót egy szál jácint virággal jutalmazták.

A húsvéti ünnepkört mindenki a maga módján, hagyományainak megfelelően ünnepli. Ez az ünnep Jézus Krisztus halálának és föltámadásának az ünnepe, melyről különböző istentiszteletekkel emlékeznek meg.

Az evangélikus keresztények minden évben összegyűlnek az ünnep tiszteletére. A hagyományokhoz híven idén is tartottak hajnali istentiszteletet, ekkor már hajnali 5 órakor elkezdődik a húsvéti istentiszteletet és a napfelkelte után már a húsvéti fényben lépnek ki a hívek a templomból.

- A kereszténységnek az első ünnepe a húsvét és a legnagyobb ünnep. Mert igazság szerint innentől kezdve látjuk azt, hogy Jézuskrisztus valóban az isten fia volt. Nagypénteken ugye az ő kereszthalálára emlékezünk és húsvét reggelén pedig az ő feltámadására. Ez az ünnep a legelső az ünnepek között. Már az első egyházak gyülekezetek is ezt ünnepelték meg. Jézust feltámadása és kereszthalála az ő értünk hozott áldozata az emberi életnek új tárlatot nyit. – mondta el Péterné Benedek Ágnes evangélikus lelkész

Oldalak