konferencia

A már hagyományossá vált Drogtükör konferencia vendégelőadója Békésen ezúttal Zacher Gábor toxikológus volt. Előadásában a különböző függőségek hatásai mellett a drogok társadalmi megítéléséről is beszélt.

A békési KEF szervezésében harmadik alkalommal rendezték meg a Drogtükör konferenciát a Kecskeméti Gábor Kulturális Központban. A konferencia célja, hogy minél több emberhez jussanak el a hiteles információk a kábítószerekről.

A konferencia vendége Zacher Gábor toxikológus volt, akinek a függőségekről szóló előadására sokan voltak kíváncsiak.

A toxikológus elmondta, hogy Békés megyében a droghelyzet az országos átlagnak megfelelő, azonban legnagyobb problémaként a szintetikus marihuánát említette.

Gyakran előtérbe kerül a marihuána legalizálása, mint vitatéma. Zacher Gábor szerint azonban nem a legalizálás, dekriminalizálás vagy a zéró tolerancia a lényeg, hanem hogy minél kevesebb áldozata legyen a drogoknak.

A Víz Világnapja alkalmából konferenciát tartottak a Békés Megyei Kormányhivatalban. A rendezvényen az egyik fő téma a vidékfejlesztési programok bemutatása-, ezen belül pedig az öntözésfejlesztési támogatások ismertetése volt.

Az ENSZ közgyűlése által 2015-ben elfogadott Fenntartható Fejlesztési Célok 6. pontja azt a célkitűzést foglalja magába, hogy 2030-ig mindenki számára biztosítani kell a Földön a hozzáférést az egészséges ivóvízhez.

A célkitűzés közvetve aláhúzza azt a tényt, hogy a víz témája a nyomor elleni küzdelem egyik kulcsfontosságú kérdése, ez az ügy pedig összevonható a jelenleg tapasztalható, a kevesebb vízkészlettel rendelkező országokból való elvándorlással is.

A konferencia napján az Alföldvíz standjánál különböző folyadékok PH-értékét is meg lehetett vizsgálni, valamint a program részeként egy különleges kiállítás is látható régi-, Békés megyei térképekből, melyek még a Körösök szabályozása előtt, az 1820-as években készültek.

A Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára a Békés Megyei Könyvtárban tartott kiállítást és konferenciát. Az összejövetel témája a kiegyezés, a dualizmus és a polgáriasodás volt.

Az elmúlt évben indult a Békés Megyei Levéltár azon projektje, mely a kiegyezés, dualizmus, polgárosodás címet viseli. A projekt egy konferenciával indult Gyulán, mely után elkészült egy vándorkiállítási anyag, valamint több könyvet is kiadtak a témával kapcsolatban.

Az első előadást Szilágyi Adrienn, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa adta, aki a magyarok királynéjáról, Sissi-ről és az ő népszerűségéről beszélt.

A Békés Megyei Levéltár igazgatóhelyettese, Sáfár Gyula, a csabai sportélet kezdeteiről tartott előadást. Stábunknak elmondta, hogy milyen források álltak rendelkezésére az előadás összeállításához.

„Amit az építőiparról és az építőipari ellenőrzésekről, vitarendelkezésekről tudni érdemes” címmel rendezett konferenciát a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az érdeklődők két előadást is meghallgathattak a témában.

Az első előadás az építésügyi ellenőrzésekről és azok tapasztalatáról, a másik pedig a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv munkájáról és különböző esetek bemutatásáról szólt. A TSZSZ, a Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő szerv, amely arra hivatott, hogy az építőiparban jelen levő körbetartozásokat mérsékelje.

A gyakorlatban elsősorban a tervezők és a kivitelezők fordulnak a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez jellemzően akkor, ha nem kapják meg a teljesítésigazolásukat, vagy ugyan megkapják, de az elvégzett munka után nem fizet nekik a megrendelő. A beérkező kérelem után a TSZSZ kivizsgálja, hogy az adott ügyben kinek lehet igaza.

Békéscsabán tartott konferenciát a Nemzetgazdasági Minisztérium az „Együttműködés a munkahelyek biztonságáért” programról. Ez a konferencia egy újabb lehetőség arra, hogy a vállalkozások és a minisztérium között szorosabb együttműködés jöhessen létre.

A partnerségi program célja többek között az, hogy a tisztességes vállalkozásokat elismerjék, illetve, hogy a foglalkoztatás biztonságát és jogszerűségét növeljék. A konferenciára ellátogatott a munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár is, aki hangsúlyozta, hogy a munkakörülmények javítása, valamint a jogszerű foglalkoztatás biztosítása és az állam szolgáltató szerepének erősítése nagyszerű hatással lesz a gazdaságra, de ez nem azonnali eredményekkel jár, hiszen ez egy hosszan tartó és lassú folyamat.

A konferenciát Dr. Takács Árpád, a Békés Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja nyitotta meg.

Az 1956-os forradalom utáni megtorlásokról tartott konferenciát a Nagy Imre Társaság Békéscsabai Szervezete. A rendezvénynek keretet a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat adta.

Az 1956- os szabadságharc egy mindenki számára fontos esemény. A köztudatban azonban még a mai napig az él, hogy az 56-os események leginkább Budapesten történtek. Érdekesség, hogy a fordadalom első áldozata például Debrecenben volt ahol egy tüntetőt lelőttek. A konferencia témája azonban ez esetben nem a forradalom eseményeit követte, hanem az utána következő megtorlásokat. Mint, hogy az 56-os történések sem csak Budapesten folytak így a megtorlásnak is rengeteg vidéki áldozata volt. Békés Megyében több mint 700 emberen vett elégtételt az akkori karhatalom.

Az ítéletek súlyossága nem állt arányban az elkövetett tettekkel és következetlenül véletlenszerű ítéletek is születtek rengeteg esetben. Voltak olyanok, akik röplapozásért vagy falfirkákért súlyos éveket kaptak és olyan is akadt, hogy a forradalmi bizottság aktív tagja sokkal enyhébb tűntetésekkel megúszták társaiknál.

Konferenciát tartott a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, „Kihívások a Duális Szakképzésben” címmel. A konferencia aktualitását az adta, hogy a szakképzés folyamatában olyan nehézségek jelentkeznek, melyeket közösen kell megoldani a szülőknek, oktatóknak és a gyakorlati helyeknek.

A Kereskedelmi és Iparkamara jelenleg egy átalakulási folyamat közepén van, melynek részét képezi a szakképzési rendszer reformációja is. Az átalakulás miatt különböző kihívások és nehézségek léphetnek fel. Ezek miatt érezte fontosnak a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, hogy egy konferenciát szervezzen, ahol a problémák megoldásait kutatják.

Ezek a problémák speciális kezelést igényelnek ebben az oktatási rendszerben is. Ennek érdekében a konferencia során pszichológusok, gyógypedagógusok és pedagógusok is eszmét cseréltek.

A Békés Megyei Népművészeti Egyesület Népmesei konferenciát tartott Békéscsabán, melynek központi témája a népmese szerepe volt a gyermekek életében.

A mese egy gyógyír a gyermekek számára, hiszen nagyon sok mindenben segíti őket, így például a személyiségfejlődésükben, ezen felül pedig gazdagítja fantáziájukat és lelküket is. A népmesei konferencián szó esett arról is, hogy a mese hogyan segíti az előadókészség kifejlesztését.

A népmese jelentősége a gyermekek személyiségének fejlődésében, a szocializációs folyamatban címmel Lugosiné Pál Ildikó, klinikai szakpszichológus tartott előadást.

A mesében nagyon sok rossz, nagyon sok ártó erő összpontosul, de erre mindig van megoldás és mindig a jó győz. A jó győzelmében a pozitív erők diadalába vetett hit leképzése maga a mese. Harangozó Imre néprajzkutató két újkígyósi népmese kapcsán mutatta be a mese belső logikáját és közösségteremtő erejét.

A kiegyezésről és az utána lévő 50 éves időszakról tartott szakmai konferenciát a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára Gyulán.

A konferencián nyolc előadást hallgathattak meg az érdeklődők. A programot Görgényei Ernő, Gyula város polgármestere nyitotta meg, aki szerint a Békés Megyei Levéltár konferenciái magas színvonalúak és hozzájárulnak Gyula város kulturális értékeihez is.

A konferencia a kiegyezés körülményeinek és az utána következő évek történéseinek fontosabb mozzanataival foglalkozott. A kiegyezésről akkor is és a mai napig is sokat vitatkoztak. Sokan úgy gondolják, hogy a kiegyezés egy rossz lépés volt és nem így kellett volna az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezni. Akkoriban a kiegyezés egyik legnagyobb bírálója Kussuth Lajos volt.

A Mozgáskorlátozottak Dél-Alföldi Regionális Egyesülete konferenciát tartott "A Fogyatékosok esélyegyenlősége napjainkban" címmel.

 

 

Országosan körülbelül 30-40 milliárd forint áll rendelkezésre arra a célra, hogy akiknél megvan annak a reménye, hogy önálló életet tudjon élni, de pillanatnyilag intézményekben, lakóotthonokban lakik és mások által gondoskodó ellátást kap, az a kormány, a szervezetek, a vállalkozások és a lakosság segítségével önállóvá próbáljon válni.

 

Dr. Kovács József

alelnök

Népjóléti Bizottság

 

„Én úgy gondolom, hogy a jelenlegi kormányzat olyan értelemben jó úton jár, hogy új fogyatékosságügyi törvény, tanács, hivatal és sok minden egyéb áll a rendelkezésére a lakosságnak, illetve a lakosság ezen részének. Kormányzati forrásból is, valamint Európai Uniós forrásokból egyre több a lehetősége annak, hogy különböző pályázatok útján sikerüljön az életüket minél inkább közelíteni a teljesen egészséges lakossághoz.”

 

Oldalak