konferencia

Konferenciát tartott a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, „Kihívások a Duális Szakképzésben” címmel. A konferencia aktualitását az adta, hogy a szakképzés folyamatában olyan nehézségek jelentkeznek, melyeket közösen kell megoldani a szülőknek, oktatóknak és a gyakorlati helyeknek.

A Kereskedelmi és Iparkamara jelenleg egy átalakulási folyamat közepén van, melynek részét képezi a szakképzési rendszer reformációja is. Az átalakulás miatt különböző kihívások és nehézségek léphetnek fel. Ezek miatt érezte fontosnak a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, hogy egy konferenciát szervezzen, ahol a problémák megoldásait kutatják.

Ezek a problémák speciális kezelést igényelnek ebben az oktatási rendszerben is. Ennek érdekében a konferencia során pszichológusok, gyógypedagógusok és pedagógusok is eszmét cseréltek.

A Békés Megyei Népművészeti Egyesület Népmesei konferenciát tartott Békéscsabán, melynek központi témája a népmese szerepe volt a gyermekek életében.

A mese egy gyógyír a gyermekek számára, hiszen nagyon sok mindenben segíti őket, így például a személyiségfejlődésükben, ezen felül pedig gazdagítja fantáziájukat és lelküket is. A népmesei konferencián szó esett arról is, hogy a mese hogyan segíti az előadókészség kifejlesztését.

A népmese jelentősége a gyermekek személyiségének fejlődésében, a szocializációs folyamatban címmel Lugosiné Pál Ildikó, klinikai szakpszichológus tartott előadást.

A mesében nagyon sok rossz, nagyon sok ártó erő összpontosul, de erre mindig van megoldás és mindig a jó győz. A jó győzelmében a pozitív erők diadalába vetett hit leképzése maga a mese. Harangozó Imre néprajzkutató két újkígyósi népmese kapcsán mutatta be a mese belső logikáját és közösségteremtő erejét.

A kiegyezésről és az utána lévő 50 éves időszakról tartott szakmai konferenciát a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára Gyulán.

A konferencián nyolc előadást hallgathattak meg az érdeklődők. A programot Görgényei Ernő, Gyula város polgármestere nyitotta meg, aki szerint a Békés Megyei Levéltár konferenciái magas színvonalúak és hozzájárulnak Gyula város kulturális értékeihez is.

A konferencia a kiegyezés körülményeinek és az utána következő évek történéseinek fontosabb mozzanataival foglalkozott. A kiegyezésről akkor is és a mai napig is sokat vitatkoztak. Sokan úgy gondolják, hogy a kiegyezés egy rossz lépés volt és nem így kellett volna az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezni. Akkoriban a kiegyezés egyik legnagyobb bírálója Kussuth Lajos volt.

A Mozgáskorlátozottak Dél-Alföldi Regionális Egyesülete konferenciát tartott "A Fogyatékosok esélyegyenlősége napjainkban" címmel.

 

 

Országosan körülbelül 30-40 milliárd forint áll rendelkezésre arra a célra, hogy akiknél megvan annak a reménye, hogy önálló életet tudjon élni, de pillanatnyilag intézményekben, lakóotthonokban lakik és mások által gondoskodó ellátást kap, az a kormány, a szervezetek, a vállalkozások és a lakosság segítségével önállóvá próbáljon válni.

 

Dr. Kovács József

alelnök

Népjóléti Bizottság

 

„Én úgy gondolom, hogy a jelenlegi kormányzat olyan értelemben jó úton jár, hogy új fogyatékosságügyi törvény, tanács, hivatal és sok minden egyéb áll a rendelkezésére a lakosságnak, illetve a lakosság ezen részének. Kormányzati forrásból is, valamint Európai Uniós forrásokból egyre több a lehetősége annak, hogy különböző pályázatok útján sikerüljön az életüket minél inkább közelíteni a teljesen egészséges lakossághoz.”

 

Gyermekvédelmi Szakmai Konferenciát tartott a Békés Megyei Kormányhivatal. A konferencia célja az volt, hogy a gyermekvédelemben résztvevő szervezetek konzultáljanak és minél nagyobb partnerség alakuljon ki a megyében ezen a téren.

Az NMI Művelődési Intézet szakmai programjának szerves részét képezi a tervszerűség, az elvégzett feladatok rendszeres és nyilvános megvitatása. Ezeknek a számadásoknak és számvetéseknek kínálnak megfelelő alkalmat a stratégiai konferenciák. A VII. konferencia előadói között jelen volt a Békés Megyei Népművészeti Egyesület igazgatója, Pál Miklósné is, aki többek között a rendszerváltás utáni népművészeti oktatás rendszeréről, annak aranykoráról, mélypontjáról, majd fordulópontjáról beszélt.

Sajnos ez a képzési forma nem tartott sokáig és a rengeteg megalapított iskolát, illetve az állami iskolákon levő képzéseket ellehetetlenítették, mivel felsőfokú végzettséghez kötötték a mesteremberek tanításhoz való jogát. A népművészek minden eszközt megragadtak annak érdekében, hogy ezt megakadályozzák.

A fordulópont 2016 decemberében következett be, így egyre többen vannak, akik ismét a népi mesterségekből tartják fenn magukat, illetve könnyebben működhetnek azok az iskolák is, ahol ilyen jellegű ismereteket sajátíthatnak el a tanulók. 

A már hagyománnyá vált „Nők Egészsége, Családok Egészsége” országos konferenciát, a Magyar Védőnők Egyesülete már több mint 20 éve rendezi meg. Ez idő alatt Békés megyébe még nem látogattak el, ezért is választották idei helyszínnek Békéscsabát. 

 

A kétnapos szakmai ülés első napját Czeizel Endre emlékének szentelték, melyen munkásságát és munkájának további folytatását elemezték. A Budapesti Korai Fejlesztő Központ vezetője, Czeizel Barbara a változó családokról és azok igényeiről tartott előadást. A szakember kiemelte, hogy az anyákat fel kell készíteni, mi vár rájuk az első hónapokban és mi a családhoz legközelebb álló szakemberek, a védőnők feladata. A második napot a csodáknak szentelték, ezért az érzelmi intelligencia került előtérbe. Szó esett továbbá a magzatvédelemről és az anyai öröklődésről is.

 

A Magyar Védőnők Egyesülete minden évben kiosztja a „Tiszteletbeli védőnődíjat” két olyan szakmán kívüli szakembernek, akik szoros kapcsolatban állnak a védőnői szolgálattal és a módszertanában, megújulásában segítenek. Az egyesület ezzel próbálja megköszönni azt a segítséget, amit a szakemberek nyújtanak.

Manapság a sportolóknak mindenre oda kell figyelni, ami egy kicsit is befolyásolja a teljesítőképességüket. Ahhoz, hogy a világ elitjébe kerüljenek, ezt már igen korán, 10-12 évesen el kell kezdeniük. Az egyik legfotonosabb összetevője a jó teljesítménynek az étkezés. Szász Máté biológus szerint Magyarországon erre még nem kellően figyelnek a fiatalok, a szüleik, de az edzők sem.

 

Szász Máté biológus a gyulai konferencián a megfelelő étkezés kialakításáról és a táplálék kiegészítők helyes használatáról beszélt. Állítása szerint a felnőtt sportolók nem a profivá válás utáni években szerzik meg az erőnlétüket, hanem az előző 10-15 évben. A hallgatók között szülők, edzők és sportolók is voltak. Török Enikő a rendezvény egyik szervezője kérdésünkre kifejtette, hogy miért fontosak az ilyen jellegű találkozók.

 

A terv az, hogy a rendezvény úttörő szerepet töltsön be és a jövőben egyre több ilyen konferencia és együtt gondolkodás valósuljon meg, hiszen ez viszi előre a magyar úszósportot.

Oldalak