Sajtóközlemény

A négyszeres magyar bajnok és Bajnokok Ligája induló Linamar – Békéscsabai Röplabda SE mindig is elkötelezett volt azon kezdeményezések támogatásában, amelyek a fenntartható fejlődést és a környezetvédelmet célozzák meg.

Békéscsaba városa is csatlakozott az „Autómentes Nap” elnevezésű kezdeményezéshez, amely rendezvény célja, hogy a résztvevők felhívják a figyelmet a környezettudatosságra, népszerűsítsék a kerékpáros és a gyalogos közlekedést.

Fontos megemlíteni, hogy a BRSE játékosok nem csak ezen a napon járnak kerékpárral, hanem a mindennapjaik során is szívesen használják ezt a közlekedési eszközt. A klub két esztendeje indította el azt a kampányt, amelyben támogatók vásárolhattak egyedi, a játékosok neveivel ellátott, egyedi kerékpárt a csapattagok és a stáb számára. A kezdeményezés hatalmas sikert aratott, rövid időn belül számos vállalkozó és mecénás jelentkezett, akik a jó ügy mellé álltak.

Bár hazánkban is egyre népszerűbb a tudatos vásárlás, és sokan odafigyelnek arra, hogy most ősszel, a téli almák szezonjában magyar alma kerüljön az asztalukra, azt mégis kevesen tudják, hogy milyen utat jár be a gyümölcs, a magtól a kerten át az asztalunkig. A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet és a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) több ezer őshonos, magyar fajta őrzői, kutatói és több száz fajta forgalmazói. Ők segítenek nekünk a termékcímkék mögé látni: öt lépésben foglalták össze a magyar almafajták útját.

1. A génbank

Dr. Takács Árpád, a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott javaslatára, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter Dr. Rákóczi Atillát nevezte ki a kormányhivatal főigazgatójává.

Dr. Rákóczi Attila korábban a Békés Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályát vezette, előtte az MVH Békés Megyei Kirendeltségének vezetői feladatait látta el. A 35 éves főigazgató, a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági, Víz- és Környezetgazdálkodási Karán szerezte meg környezetgazdálkodási agrármérnök diplomáját, majd növénytermesztési szakmérnökként és környezetvédelmi szakmérnökként végzett. 2010-ben a Szent István Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Karon hulladékgazdálkodási szakértő, később okleveles vidékfejlesztő agrármérnök végzettséget szerzett. Ezt követően, 2016-ban a Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskoláján szerezte meg a környezettudományok doktora címet.

A budapesti, vigadóbeli fellépésük másnapján, egyedüli vidéki helyszínként Békéscsabán, a Csabagyöngye Kulturális Központban mutatkozott be a világhírű Paguyuban Citra indonéz tánccsoport és kulturális egyesület a Békés Megyei Önkormányzat meghívására.

A Paguyuban Citra néven ismert együttest 2005. májusában hívta életre Agum Gumelar nyugalmazott indonéz miniszter. A társulat célja a varázslatosan sokszínű indonéz kultúra népszerűsítése a szigetország határain innen és túl, illetve a tradíciók, hagyományok megőrzése és továbbadása a fiatalabb generációknak. A társulat fennállása bő egy évtizede alatt körbeutazta már az egész világot, Jakartától Pekingen és Londonon át egészen San Francisco-ig büszkélkedhetnek teltházas fellépésekkel.