előadás

A 90. ünnepi könyvhét békéscsabai programsorozata Dr. Valastyán Pál jogász, koronakutató előadásával folytatódott. A téma a magyar Szent Korona volt.

1978. január 5-én került vissza az Amerikai Egyesült Államokból a Magyar Szent Korona. A 90. ünnepi könyvhéten a békéscsabai születésű Dr. Valastyán Pál tartott előadást a Békés Megyei könyvtárban, ahol a korona szerkezetéről, méretéről, díszítéséről és a koronához fűződő legendákról beszélt. Sok érdekességet árult el a korona viszontagságos történetéről, őrzéséről, a koronázási ceremóniáról valamint hazaérkezéséről.

Dr. Valastyán Pál jogász, koronakutató kérdésünkre elmondta, hogy már 25 éve foglalkoztatja ez a terület, és a Szent koronával kapcsolatban nemcsak az országon belül, hanem több határon túli magyar lakta területen is tartott már előadást, mint például Erdélyben és Felvidéken.

Élet és Minőség, avagy mit ne várj az orvosodtól címmel tartott előadást Dr. Szűcs Zoltán sebész, a Békés Megyei Könyvtár Jaminai Fiókkönyvtárában. A rendezvény egy sorozat része volt, melyben az érdeklődők hétről-hétre más és más témában hallhatnak érdekes előadásokat.

A Békés Megyei Könyvtár Jaminai Fiókkönyvtárában még tavaly indítottak egy előadássorozatot Új Utak a Gyógyításban címmel. Az előző évben természetgyógyászok voltak a vendégek, idén viszont már orvosok, akik a gyógyítás mindkét oldalát látják. Ezúttal Dr. Szűcs Zoltán sebész volt az intézmény vendége.

A szakember az orvostudomány határain túli-, egyéb gyógyulási formákat, valamint az orvoslás korlátai taglalta. Elmondta, az orvos csak orvosol, a gyógyulás folyamata ennél sokkal többet jelent.

A rendezvény sikere és a látogatók száma garantálja, hogy az előadássorozat jövőbeni részeiben is, érdekes témákban várhatók előadók az orvoslás minden területéről.

Játékos matematikaóra-bemutatóval és előadással egybekötött szakmai napot tartottak a békéscsabai Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában.

Az inspiráló tanulási környezetet igyekezett bemutatni az a szakmai nap, amit az Oktatási Hivatal Matematikai Tudásközpontjaként és Bázisintézményeként szervezett a békéscsabai Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola.

A bemutató tanóra játékos-, gyakorlati, úgynevezett gamifikációs oktatási forma tükrében zajlott. A tanulók különböző feladatokat oldottak meg. Gyakorolták a szorzótáblát, tésztagyöngyöket készítettek, valamint átismételték az ötös számsort is.

A témához kapcsolódóan Lénárd Sándor, az ELTE habitált egyetemi docense tartott előadást a mai-, megváltozott tanulási formákról, hogy miként érdemes a tanulásról gondolkodni a XXI. században, és milyen módszerek, lehetőségek vihetik közelebb a mai fiatalokat az eredményes tanuláshoz.

Békéscsabán tartott nyílt napot az SOS Gyermekfalvak orosházi egysége. Az előadáson az érdeklődők első kézből kaphattak tájékoztatást a hivatásról gyakorló nevelőszülőktől és szakemberektől.

Minden gyermek számára a szülei jelentik a biztonságot, de vannak, akik valamilyen okból nem élhetnek velük. Az SOS Gyermekfalvak 400 gyermeknek nyújtanak biztonságos, szerető otthont nevelőszülői családokban. Magyarországon először 1983-ban Battonyán tették le az első alapkövét a programnak, majd ezt követően több hazai városban is létesültek gyermekfalvak a gyermekek-, valamint fiatal felnőttek gondozása céljából. Míg Kecskeméten és Kőszegen az eredeti modell működik, addig Orosházán az SOS-, illetve saját ingatlanokban végzik a nevelőszülői tevékenységet.

Rendhagyó irodalom órával várta a diákokat Békéscsabán a Munkácsy Emlékház. Ady Endre halálának 100. évfordulója előtt tisztelegve hallgathattak meg egy előadást a diákok a költő nagyváradi éveiről.

Ady 100: Habos kávé a Müllerájban – Nagyvárad a XX. század évfordulóján címmel tartott előadást Szalay Ágnes, történész a Munkácsy Emlékházban. Adódik a kérdés: mi az a habos kávé és mi az a Mülleráj? Az előadáson nem csak erre kaphattak választ a résztvevők, Ady Endre nagyváradi mindennapjairól többek között azt is megtudták, hogy hol írt legszívesebben, de kiderült az is, hogy az Egy kis séta című verse miatt háromnapos börtönbüntetésre ítélték. Ady Endre életének egy olyan szeletét ismerhették meg a diákok, amelyről a tankönyvekben nem igazán olvashatnak.

Éves szakmai tanácskozást rendezett a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ. A konferencián a szakemberek több előadást is meghallgathattak.

Minden évben több alkalommal rendez szakmai tanácskozást jelzőrendszeri tagok részére a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, mely ez alkalommal a 2018-as évet értékelte. A konferencián nemcsak védőnők, óvodapedagógusok és gyermekorvosok vettek részt, hanem a rendőrségtől és a hivataloktól is érkeztek szakemberek, hogy együtt járják körbe a gyermekvédelemi kérdéseket.

A rendezvényre több előadót is meghívtak, hogy így még több információt adjanak át és osszanak meg egymással a rendszertagok. D. Nagy Anikó, klinikai szakpszichológus előadásában a gyermekek veszélyeztetettségére és a kiskamasz kor sajátosságaira hívta fel a figyelmet.

A konferencia résztvevői tájékoztatást kaptak a rendőrség tavalyi évben végzett gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységéről, valamint a biztonságra nevelő iskolai programokról és vagyonvédelemről is.

Látássérültek irodalmi alkotásaiból adtak elő a Jókai Színház művészei a Békés Megyei Könyvtárban. A rendezvényen egy Braille társasjátékot is megismerhettek az érdeklődők.

„Irodalmi Délután a Fehér Bot Nemzetközi Napján” címmel tartott ünnepi rendezvényt a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete. A Békés Megyei Könyvtárban megtartott eseményen a Jókai Színház művészei Komáromi Anett színművész vezetésével adtak elő zenés-verses műsort a látássérültek irodalmi alkotásaiból.

A pályázatra beérkezett 42 mű közül, 8-at hallgathattak meg az érdeklődők a rendezvényen. A verseket beküldők között két gyulai egyesületi tag is volt. A beküldött művek változatos témákat dolgoztak fel: a személyes élmények mellett a szövetség életéből is merítettek a költők.

A zenés-verses műsor mellett a „Pontról Pontra” Braille társasjátékkal is megismerkedhettek az érdeklődők.

Békéscsabára látogatott a bükki füvesember, aki a Csabagyöngye Kulturális Központban tartott előadást az általa ismert és használt gyógynövényekről, valamint azok pozitív hatásairól.

Több mint 150 féle gyógynövényt ismer és alkalmaz Szabó Gyuri bácsi, közismert nevén, a bükki füvesember. Gyógyteái számtalan bajra, nyavalyára, megbetegedésre nyújtanak enyhülést. A 2014-ben alapított Bükki Füvesember Egyesület célja, hogy őrizze és kutassa a népi gyógyítás hagyományait, illetve a gyógynövények ismeretét és használatát.

Még mindig jelentős az olyan megbetegedések száma, melyek nem fertőzéssel, de járványszerű gyorsasággal és méretekben terjednek a társadalomban. Ennek érdekében tartják szükségesnek a folyamatos felméréseket és elemzéseket.

Egyre többen próbálják ki vagy alkalmazzák a népi gyógyítás hagyományait és keresnek alternatív módszereket.

A Nyitott Akadémia első állomásán, a Csabagyöngye Kulturális Központban tartott előadást az irigységről, a kibeszélésről és a rosszindulatról Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus.

A legtöbben hajlamosak vagyunk csak azt látni, amit a másik elért, de a sikerhez vezető utat, ami általában küzdelmekkel, nehézségekkel, kudarcokkal, fájdalmakkal van kikövezve, nem vesszük figyelembe. Másoknak bántó és gúnyos megjegyzéseket teszünk az irigyelt személyről. Az elismert pszichológus legújabb előadásában azt a kérdést vizsgálta, hogy milyen okok állhatnak a kapcsolatainkat sűrűn átszövő irigység, rosszindulat, kibeszélés hátterében.

Korszerűsítés a kertészetben címmel tartott előadást a 99. életévében járó Dr. Bálint György kertészmérnök Füzesgyarmaton. Mindenki Bálint gazdája beszélt a termőföld gazdagításáról, az öntözés fejlesztéséről és a kistermelés néhány eszközéről is.

Füzesgyarmaton tartott előadást Dr. Bálint György kertészmérnök. Előadásában legfőképpen az öntözés fejlesztéséről beszélt. A szakember szerint Magyarországon a szántóföldeknek 20%-a van berendezve, de mégis csak 4,5 %-on folyik az öntözés. Szó esett még a többi között a termőföld gazdagításáról, valamint a kistermelés néhány eszközéről is, mint például a karcsú orsó és a magaságy.

Az előadáson szó esett még arról is, hogy a kistermelést össze lehetne szervesen kapcsolni az idegenforgalommal, a turizmussal.

A Dr. Bálint Györggyel készült bővebb beszélgetést későbbi magazinműsorunkban láthatják.

Oldalak