megemlékezés

Czeizel Endre Genetikai Feladatmegoldó Versenyt rendeztek a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban. A genetikai verseny napja két nemes célt is szolgált, egyrészt a megemlékezést Czeizel professzorról, valamint a diákok számára adott lehetőséget tudásuk és tehetségük megmutatására.

Czeizel Endre magyar orvos-genetikus volt, az orvostudományok akadémiai doktora. 2013 májusában leukémiát diagnosztizáltak nála és hosszas küzdelem után életének 81. évében 2015. augusztus 10-én hunyt el. Az emlékének szentelt-, évről-évre megrendezett genetikai versenyt idén a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban rendezték meg.

Dr. Szabad János, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a verseny feladatsorának összeállítója szerint ez egy remek alkalom, hogy a résztvevők megmutassák tudásukat a genetika területén és az elért eredményt hasznosítani is tudják majd a jövőben, hiszen nagyon szűk az a réteg, aki fiatalként érdeklődik a tanulmány ezen területe iránt.

174 évvel ezelőtt, ezen a napon látta meg a napvilágot Munkácsy Mihály világhírű festőművész, aki több szálon is kötődik Békéscsabához. A jeles napra emlékeztek a Munkácsy Mihály Múzeum kertjében, illetve a Munkácsy Emlékházban is.

1844. február 20-án látta meg a napvilágot Munkácsy Mihály, aki gyermekkorában került Békéscsabára. A világhírű festő több mint 25 évet töltött a városban, ahova később is gyakran tért vissza látogatóba. A festőművész emlékét Békéscsaba számos pontja őrzi, melyek közül Ando György, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója idézett fel néhányat.

Munkácsy Mihály születésének 174. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak a festőművészről elnevezett múzeum udvarában, ahol az ünnepi beszédek után, a résztvevők koszorúkat helyeztek el a festő szobránál. A jeles nap alkalmából Kiss Tibor, Békéscsaba alpolgármestere elmondta, reméli, hogy a Munkácsy negyed kialakítása tovább erősítheti a Munkácsy-kultuszt a városban.

Gazsy Endréről nevezték el a békéscsabai Kazinczy Ferenc Általános Iskola egyik szaktantermét. A teremátadó alkalmával a kiváló pedagógus és művész munkásságáról és személyiségéről is megemlékeztek.

A későbbi kiemelkedő pedagógus, Gazsy Endre felnőtt élete nem kezdődött könnyen, ugyanis 21 évesen, 1945-ben két évre hadifogságba esett. Ezután végezte el Szarvason a tanítóképzőt, majd rajztanári diplomát szerzett. Feleségével, Miklya Évával Bánkútra költöztek, ahol kimagasló közösségi munkájával nagy elismerésre tett szert. Gazsy Endre volt a helyi iskola igazgatója, a falu felcsere, kántora, ifjúsági vezetője és a színjátszókor rendezője is. A bánkúti iskola bezárása után az akkor felépült békéscsabai 10-es iskolába került.  Munkássága mellett leginkább az emberi tulajdonságai miatt emlékeznek meg róla és feleségéről, aki szintén pedagógus volt.

Szeverényi Mihály festőművész Gazsy Endre tanítványa volt, a nem mindennapi pedagógus nagy hatással volt egész életére.

Erkel Ferencről emlékeztek meg szülővárosában, Gyulán. A születésének 207. évfordulójára rendezett ünnepségre vendégül hívták Gyula testvérvárosát, Aradot is.

Erkel Ferenc, a Himnusz megzenésítője és a magyar opera megteremtője születésének 207. évfordulóján Gyula város egész napos megemlékezési programokat szervezett. A több, mint másfél millió forintos pályázati forrásból rendezhették meg a nagyszabású megemlékezést, a Határtalanul Erkel elnevezésű programsorozatot, melyre meghívták a testvérvárost, Aradot is.

A megemlékezés az Erkel Ferenc Emlékháznál kezdődött, ahol a résztvevők megkoszorúzták a zeneszerző emléktábláját. Ezt követően az Erkel Ferenc Művelődési Központban egy művészeti tanácskozást tartottak - természetesen a híres gyulai zeneszerző munkásságával kapcsolatban.

Aradi és gyulai iskolások részvételével hirdettek meg egy rajzpályázatot, melynek témája és címe Mit jelent nekem Erkel.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak emlékére tartottak megemlékezést Békéscsabán, Mány Erzsébet és Farkas Mihály kivégzésének helyén. Az 56-os események felidézése után, az emlékezők koszorúkat helyeztek el Kazinczy utcai emléktáblánál.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc mellett kiálló Albert Camus francia író és filozófus gondolatainak felidézésével kezdte a megemlékezést Czitor Attila, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze. Ezek után Szarvas Péter, Békéscsabai Megyei Jogú Város polgármestere mondott megemlékező beszédet, melyben az 56-os események máig nem halványuló jelentőségét hangsúlyozta.

Mány Erzsébet és Farkas Mihály az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő megtorlás fiatal mártírjai voltak, akik a gyulavári hídfőnél álltak őrt, hogy fegyverekkel védjék meg otthonaikat. Bár összecsapásra nem került sor, a fiatalokat statáriális bíráskodást követően halálra ítélték.

Ahogy országszerte, Békéscsabán is megemlékezéseket tartottak az 1956-os szabadságharc és forradalom kitörésének évfordulóján. A délelőtti ünnepség és koszorúzás után a Csabagyöngye Kulturális Központban adtak ünnepi műsort a Színistúdió növendékei.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, Magyarország népének sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A forradalom a budapesti diákok egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. Évtizedekig tabu téma volt a forradalom, azonban a rendszerváltás után 1989. október 23-án, a forradalom kirobbanásának napján kiáltották ki a köztársaságot, majd egy évvel később ezt a napot már nemzeti ünneppé iktatták.

A békéscsabai megemlékezések a Pheadra teremben kezdődtek, ahol Vantara Gyula országgyűlési képviselő beszéde után a békéscsabai Színistúdió növendékei adták elő ünnepi műsorukat.

30. alkalommal rendezték meg a Pándy Emléknapot a gyulai kórház névadójának tiszteletére. A megemlékezés keretében elültették a Pándy emlékfát és átadták a Pándy nővér, a Réthy nővér kitüntető címet, valamint a Pándy emlékérmet is.

Pándy emléknapi ünnepséget rendeztek a Békés Megyei Központi Kórház gyulai tagintézményében. A díjak és kitüntetések átadása előtt elültették a Pándy emlékfát a kórház Semmelweis utcai parkjában.

A faültetés után a gyulai kórház tagintézményének Árvay-termében került sor a kitüntetések átadására.

A Pándy nővér címmel Enyediné Szegedi Gabriellát, a Réthy nővér elismeréssel Farkas Éva munkáját ismerték el. A legmagasabb elismerésnek számító Pándy Emlékérmet - a Pándy Emlékbizottság döntése értelmében - Dr. Bányai Tivadar belgyógyász, endokrinológus, a fertőző betegségek szakorvosa, osztályvezető főorvos vehette át.

Határon átívelő ünnepséggel emlékezik Erkel Ferenc születésének 207. évfordulójáról Gyula városa. A pályázati forrásból megvalósuló eseményt az aradi magyar közösséggel együtt ünnepli majd Erkel szülővárosa.

Az Erkel Ferenc születésének 207. évfordulójára emlékező ünnepséget november 7-én rendezik meg. A nagyszabású esemény, mely megvalósításában egy nemrégen elnyert pályázat segíti a szervezőket, három kiemelkedő programmal állít emléket a város neves szülötte előtt.

A polgármester hangsúlyozta, hogy a jeles napot záró hangverseny bár ingyenes, a nagy érdeklődés miatt fontos, hogy azok, akik részt szeretnének venni az eseményen, előzetesen regisztráljanak arra.

A jeles esemény amellett, hogy a világhírű zeneszerző születésének évfordulóját ünnepli, Gyula testvérvárosi kapcsolatait is erősíti.

Emlékművet állítottak az 1944-ben a csabai vasútállomást ért bombatámadás áldozatainak emlékére. A bombázás során 79 ember vesztette életét és rengetegen megsérültek.

1944. szeptember 21-én több mint 10 percen keresztül bombázta az angolszász hadsereg a békéscsabai vasútállomást és környékét. Nem csak az állomás épülete sérült meg, hanem a környező házak és a Jaminába vezető Orosházi híd is. A detonációk során a szakértők és történészek szerint 79 ember halt meg. Az ünnepélyes megemlékezés a Körös parti Vasutas Koncert Fúvószenekar, Kamaraegyüttes előadásával kezdődött.

A 10 perces támadás alatt több mint 600 bombát dobtak az angolszász repülőgépek a vasútállomás környékére.

A megemlékezésen Szarvas Péter polgármester és Botyánszki János, a MÁV békéscsabai csomópontjának vezetője mondott rövid beszédet. Ezt követően Czitor Attila, a Jókai Színház művésze - Szabó Magda: Hajnal Háború Után című versét adta elő.

Az ünnepség végén a résztvevők koszorúkat helyeztek el az emléktábla alatt.

Az első világháborúban szolgáló Békés és Csongrád megyei férfiakból besorozott császári és királyi 101-es gyalogezredről emlékeztek meg Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjában.

 

A megemlékezés egy előadással kezdődött, Ugrai Gábor történelemtanár, a békéscsabai hősi halottak sírhelyeiről beszélt a jelenlévőknek. Az előadáson az is kiderül, milyen nehéz körülmények között kellett harcolniuk a katonáknak. A Békés és Csongrád megyei férfiakból besorozott 101-es gyalogezred végigharcolta a háborút, így pokoli veszteségeik voltak.  Nem csak az ellenséggel-, hanem a kimerültséggel, különböző járványokkal, a fagyokkal és a hőséggel is meg kellett küzdeni.

 

Ugrai Gábor

történelemtanár

Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

 

Oldalak