megemlékezés

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére, és a forradalom kitörésének 171. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezést a város. Az ünnepi programsorozatban a Kossuth szoborhoz és a Szent István térre várták a békéscsabaiakat.

Az ünnepség kezdetén a város vezetői, a civil szervezetek, valamint az egyesületek és a politikai pártok képviselői helyezték el Kossuth Lajos szobránál az emlékezés virágait a Körösparti Vasutas Koncert Fúvószenekar közreműködésével. Ezután a Szent István téren, a Városháza előtt kezdetét vette a központi megemlékezés. Először ünnepélyes zászlófelvonás következett, katonai tiszteletadással.

Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere, március 15-ei gondolatait hallhatta a jelenlévő közönség.

Békéscsabán is megemlékeztek a kommunista diktatúra áldozatairól.  A Szabadság téren lévő emlékműnél a Szakképzési Centrum Szent-Györgyi Albert Szakgimnázium és Kollégium diákjai adtak műsort.

Három évszázadnyi idővel ezelőtt a felvilágosodás méhében egy kísértet fogant meg, a kommunizmus kísértete, amely Marx és Engels kiáltványával ellentétben nem csupán Európát, de mára az egész világot bejárta és elpusztított legkevesebb 100 millió embert. A tőkés társadalmi és gazdasági rendből a kommunizmusba való átmenet korszakát a kommunista eszme legfőbb ideológusa, Karl Marx a kommunizmus első szakaszának nevezte és Lenin keresztelte át szocializmusnak - mondta megemlékező beszédében Kovács József, a Békéscsabai Szakképzési Centrum Szent-Györgyi Albert Szakgimnázium és Kollégium történelemtanára.

Az emlékműnél tartott műsor során a kommunizmus áldozataink körülményiről hallhattak részleteteket a megemlékezők.

Egy 40 éve történt tragikus balesetre emlékeztek Füzesgyarmaton.  Az 1978-ban történt közúti balesetben nyolcan vesztették életüket és ketten súlyos maradandó sérüléseket szenvedtek.

1978. augusztus 25-én reggel az egyik Füzesgyarmati vasúti átjáróban egy honvédségi autóbusz összeütközött a Békéscsaba felé tartó vonattal. Hatan a helyszínen, ketten a kórházba szállítás után vesztették életüket. A vasárnapi megemlékezést a Fegyveres Erők és Testületek Nyugállományúak Klubja szervezte. Zahorán György, a klub elnöke stábunknak elmondta, hogy öt évente eljönnek és fejet hajtanak az elhunytak emléke előtt. A belest körülményeiről a mai napig nem sokat tudni.

Hat felnőtt és két gyermek is életét vesztette a tragikus reggelen, illetve ketten maradandó sérüléseket is szenvedtek.

Az aratóünnepek és maga a kenyér ünnepe azt a mezőgazdasági hagyománykört idézi meg számunkra, melynek tradíciója egészen a középkorig vezethető vissza. Erre a hagyományra emlékeztek meg Békéscsabán, a Deák utcai Idősek Klubjában.

Idén is megtartotta hagyományőrző rendezvényét a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Központ. Az Új kenyér ünnepét több, mint tíz éve rendezik meg az augusztus huszadikai nemzeti ünnephez kapcsolódva. Ilyenkor a központ számos intézményéből érkeznek vendégek, ellátottak: elsősorban idősek klubjaiból és bentlakásos otthonokból.

A közel száz főt számláló rendezvényen beszédet mondott Bátori Zsuzsanna, a szociális központ igazgatója és Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere. Az új kenyér megszentelése és megáldása után pedig egy huszárbemutatót tekinthettek meg a résztvevők. A rendezvény zárásaként a Tűz-kör Dobkör dobosai idézték meg a régmúlt időket. Megkérdeztük a vendégeket, hogy érezték magukat a programon.

Az elmúlt héten a gyulai Várszínházban megrendezett Népzenei és Világzenei fesztiválnak szomorú aktualitást adott az egyik fellépő zenekar, a Békés banda prímásának, alapító tagjának halálhíre. A koncert után megtudtuk, hogy Barbócz Sándor búcsúztatójára különleges megemlékezéssel készülnek zenésztársai, barátai.

A néhány éve elhunyt Halmos Béláról elnevezett népzenei fesztiválon Elek Tibortól a Várszínház igazgatójától is értesülhetett a közönség a szomorú tényről: idén további közreműködője lett az égi zenekarnak, Barbócz Sándor hunyt el nemrégiben. Egyperces néma főhajtással emlékeztek meg róla.

Sok tanítványa közül, most a ma már a Zeneakadémián, a népzene szakon tanító Gombai Tamás állt be Barbócz Sanyi helyére.

Barbócz Sándor búcsúszeratrtására július 27-én pénteken 13 órakor kerül sor Gyulán, a Németvárosi Szent József temetőben református egyházi szertatrás szerint, ahová különleges megemlékezéssel készülnek muzsikus barátai.

A magyar Holokauszt békéscsabai- és békés megyei áldozatai deportálásának 74. évfordulójára emlékeztek a békéscsabai Városháza udvarán és a Széchenyi-ligeti zsinagógában.

Az első zsidótörvénnyel kezdődött meg az a folyamat, amely a zsidó férfiak munkaszolgálatra való behívásával indult, a hontalanoknak minősített családok Ukrajnába való kiszállításával és meggyilkolásával folytatódott, majd 1944 tavaszán a vidéki zsidóság gettóba zárásával, deportálásával és többségük meggyilkolásával fejeződött be. A 74. évforduló alkalmából egy emléktáblát avattak fel az áldozatok és a zsidómentők emlékére a Városháza udvarán.

Békés megye zsidóságát 18 gettóból, a békéscsabai- és szolnoki gyűjtőtáboron keresztül hurcolták az auschwitzi koncentrációs munkatáborba. A Holokausztnak mintegy 5000 békés megyei zsidó esett áldozatul.

Goldmann Tamás a Magyarországi Zsidó Hitközösségek Szövetségének elnöke szerint a holokauszt megemlékezésekkel minden alkalommal generációknak üzenünk.

Czeizel Endre Genetikai Feladatmegoldó Versenyt rendeztek a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban. A genetikai verseny napja két nemes célt is szolgált, egyrészt a megemlékezést Czeizel professzorról, valamint a diákok számára adott lehetőséget tudásuk és tehetségük megmutatására.

Czeizel Endre magyar orvos-genetikus volt, az orvostudományok akadémiai doktora. 2013 májusában leukémiát diagnosztizáltak nála és hosszas küzdelem után életének 81. évében 2015. augusztus 10-én hunyt el. Az emlékének szentelt-, évről-évre megrendezett genetikai versenyt idén a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban rendezték meg.

Dr. Szabad János, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a verseny feladatsorának összeállítója szerint ez egy remek alkalom, hogy a résztvevők megmutassák tudásukat a genetika területén és az elért eredményt hasznosítani is tudják majd a jövőben, hiszen nagyon szűk az a réteg, aki fiatalként érdeklődik a tanulmány ezen területe iránt.

174 évvel ezelőtt, ezen a napon látta meg a napvilágot Munkácsy Mihály világhírű festőművész, aki több szálon is kötődik Békéscsabához. A jeles napra emlékeztek a Munkácsy Mihály Múzeum kertjében, illetve a Munkácsy Emlékházban is.

1844. február 20-án látta meg a napvilágot Munkácsy Mihály, aki gyermekkorában került Békéscsabára. A világhírű festő több mint 25 évet töltött a városban, ahova később is gyakran tért vissza látogatóba. A festőművész emlékét Békéscsaba számos pontja őrzi, melyek közül Ando György, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója idézett fel néhányat.

Munkácsy Mihály születésének 174. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak a festőművészről elnevezett múzeum udvarában, ahol az ünnepi beszédek után, a résztvevők koszorúkat helyeztek el a festő szobránál. A jeles nap alkalmából Kiss Tibor, Békéscsaba alpolgármestere elmondta, reméli, hogy a Munkácsy negyed kialakítása tovább erősítheti a Munkácsy-kultuszt a városban.

Gazsy Endréről nevezték el a békéscsabai Kazinczy Ferenc Általános Iskola egyik szaktantermét. A teremátadó alkalmával a kiváló pedagógus és művész munkásságáról és személyiségéről is megemlékeztek.

A későbbi kiemelkedő pedagógus, Gazsy Endre felnőtt élete nem kezdődött könnyen, ugyanis 21 évesen, 1945-ben két évre hadifogságba esett. Ezután végezte el Szarvason a tanítóképzőt, majd rajztanári diplomát szerzett. Feleségével, Miklya Évával Bánkútra költöztek, ahol kimagasló közösségi munkájával nagy elismerésre tett szert. Gazsy Endre volt a helyi iskola igazgatója, a falu felcsere, kántora, ifjúsági vezetője és a színjátszókor rendezője is. A bánkúti iskola bezárása után az akkor felépült békéscsabai 10-es iskolába került.  Munkássága mellett leginkább az emberi tulajdonságai miatt emlékeznek meg róla és feleségéről, aki szintén pedagógus volt.

Szeverényi Mihály festőművész Gazsy Endre tanítványa volt, a nem mindennapi pedagógus nagy hatással volt egész életére.

Erkel Ferencről emlékeztek meg szülővárosában, Gyulán. A születésének 207. évfordulójára rendezett ünnepségre vendégül hívták Gyula testvérvárosát, Aradot is.

Erkel Ferenc, a Himnusz megzenésítője és a magyar opera megteremtője születésének 207. évfordulóján Gyula város egész napos megemlékezési programokat szervezett. A több, mint másfél millió forintos pályázati forrásból rendezhették meg a nagyszabású megemlékezést, a Határtalanul Erkel elnevezésű programsorozatot, melyre meghívták a testvérvárost, Aradot is.

A megemlékezés az Erkel Ferenc Emlékháznál kezdődött, ahol a résztvevők megkoszorúzták a zeneszerző emléktábláját. Ezt követően az Erkel Ferenc Művelődési Központban egy művészeti tanácskozást tartottak - természetesen a híres gyulai zeneszerző munkásságával kapcsolatban.

Aradi és gyulai iskolások részvételével hirdettek meg egy rajzpályázatot, melynek témája és címe Mit jelent nekem Erkel.

Oldalak