Munkácsy Emlékház

Munkácsy 175 –A békéscsabai Színitanház diákjainak közreműködésével mutatták be a művész korabeli divatját születésének 175. évfordulója alkalmából a Munkácsy Emlékházban.

A Munkácsy Emlékházban kétnapos programsorozattal tisztelegtek Munkácsy Mihály munkássága előtt születésének 175. évfordulóján. Az egykori asztalos inasból lett világhírű festőművész örökségének ápolása, a város számára mindig különösen fontos.

Az esemény első napján az érdeklődők betekintést nyerhettek a 19. század divatjába. Az emlékház ennek megvalósításához hívta segítségül a békéscsabai Színitanház növendékeit, akik úgy döntöttek, hogy a napot Munkácsynének szentelik, hiszen a festő feleségéről a Munkácsy kultusz ápolása során eddig kevés szó esett.

A program folytatásaként Asztalos Zsolt, Munkácsy díjas művész mutatkozik be, aki interaktív művészetébe enged bebocsájtást az érdeklődők számára február 22-én, pénteken a Munkácsy Emlékházba.

Csabai Nosztalgiák címmel rendeztek kiállítást Békéscsabán a Munkácsy Emlékházban. Tuska János tárlatával a Magyar Fotográfia Napjára emlékeztek.

Magyarországon 1840. augusztus 29-én készült először nyilvános eseményen fénykép. Ennek alkalmából a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége kezdeményezte a Magyar Fotográfia Napjának megünneplését. Ehhez 2003-ban több kiállítással a Békéscsabai Munkácsy Emlékház is csatlakozott. Az idei tárlattal Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulója előtt tisztelegnek Tuska János - Csabai Nosztalgiák című tárlatával.

Tuska János 12 éve gyűjti a Békéscsabát ábrázoló képeslapokat, melyeket Európa több országából és aukciós oldalakról szerez be. Ma már több 100 található gyűjteményében. A Munkácsy Emlékházban nyílt kiállításával a régi Békéscsaba tárul a szemünk elé.

Barabás Ferenc grafikus, tipográfus gyűjteményéből „Törpe, mini, mikro” – Bepillantás a minikönyvek világába címmel nyílt kiállítás Békéscsabán, a Munkácsy Emlékházban.

Barabás Ferenc 1977-ben került műszaki szerkesztőként a Móra Ferenc Gyermek és Ifjúsági Könyvkiadóhoz - itt tanulta meg a könyvszerkesztés alapjait. 1978-ban nyomdaipari technikus vizsgát tett, egy évvel később pedig már a Corvina Kiadó könyvtervezője, műszaki szerkesztője lett. Ma már elmondhatjuk, hogy méltó folytatója a Kner-Tevan hagyományoknak. Szakmai elismertségét bizonyítja a 2000-ben kapott Tevan-díj is. A Munkácsy  Emlékházban helyet kapott kiállítást Gécs Béla tipográfus, helytörténész nyitotta meg. Mint megtudtuk, Barabás Ferenc gyűjteményében körülbelül 700 törpe, mini és mikro könyv található.

Immáron 17. alkalommal tartották meg a Kisnemesi Otthonok Országos Találkozóját Békéscsabán. A Csabagyöngye Kulturális Központ és a Munkácsy Emlékház szervezésében most is sokan érkeztek a rendezvényre a megyén túlról is.

Az országos találkozó ötlete 2002-ben született. Az apropót az adta, hogy kevés információval rendelkezünk az olyan műemlékekről, mint pld. a kisnemesi otthonok. A találkozó alkalmával természetesen nem csak erről, hanem várakról, kastélyokról is hallhattak az érdeklődők. Olyan műemlékekről, amelyek esetleg megmentésre kerülhetnek. Mészáros Zsuzsanna, a Munkácsy Emlékház művészeti vezetője elmondta, hogy nagyszerű végigkövetni azt, hogy a romokból mit tudnak létrehozni a műemlékek tulajdonosai és az építészek.

A találkozón szó volt a Magyar Kastélyprogramokról, a Heves városi Radics-kúriáról, a civil műemlékvédők lehetőségeiről és határairól, valamint a csabaiakat érintő Molnárház történetéről és a megmentési folyamatokról is.

174 évvel ezelőtt, ezen a napon látta meg a napvilágot Munkácsy Mihály világhírű festőművész, aki több szálon is kötődik Békéscsabához. A jeles napra emlékeztek a Munkácsy Mihály Múzeum kertjében, illetve a Munkácsy Emlékházban is.

1844. február 20-án látta meg a napvilágot Munkácsy Mihály, aki gyermekkorában került Békéscsabára. A világhírű festő több mint 25 évet töltött a városban, ahova később is gyakran tért vissza látogatóba. A festőművész emlékét Békéscsaba számos pontja őrzi, melyek közül Ando György, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója idézett fel néhányat.

Munkácsy Mihály születésének 174. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak a festőművészről elnevezett múzeum udvarában, ahol az ünnepi beszédek után, a résztvevők koszorúkat helyeztek el a festő szobránál. A jeles nap alkalmából Kiss Tibor, Békéscsaba alpolgármestere elmondta, reméli, hogy a Munkácsy negyed kialakítása tovább erősítheti a Munkácsy-kultuszt a városban.

A Csabagyöngye Kulturális Központ Munkácsy Emlékházában a Csabai Farsang keretében ovis farsangot szerveztek a békéscsabai Penza Óvoda óvodásainak. A gyerekeket a délelőtt folyamán Hevesi Imre előadóművész szórakoztatta.

A Farsang a vízkereszttől-hamvazószerdáig tartó hosszú, vidám, télbúcsúztató időszak. Az óvodákban igen mozgalmas hetek ezek. A kicsik tanulhatnak a hagyományos farsangi szokásokról, jelmezeket tervezhetnek, énekelhetnek, táncolhatnak. Így tettek a Penza ovi csöppségei is a Munkácsy Mihály Emlékházban.

A gyerekek nagy lelkesedéssel hallgatták és énekelték a nekik szóló slágereket, aktívan részt vettek az interaktív játékokban, és még egy dalt is énekeltek a Tv-nézőknek.

A Színitanház Divat- és stílusszervező szakának elsőéves osztálya a Boldog Békeidők korszakának megfelelő ruhákban és környezetben egy fotózást szervezett a Munkácsy Emlékházban.

A Boldog békeidők a XIX. század második felére tehető, így a korhű fotózás helyszíneként tökéletes választás volt a békéscsabai Munkácsy Emlékház.

A fotózás apropója az volt, hogy a résztvevő lányok jelmeztervezőnek készülnek és ezen alkalom segítségével testközelből ismerkedhessenek meg egy bizonyos éra hangulatával és varázsával.

A diákok mindegyike kivette részét a fotózásból, volt aki fotóst szerzett, volt, aki a jelmezeket, de mindannyian megismerkedtek előzetesen is a korszak sajátosságaival.

A fotózás szervezése által a diákok jobban megismerhetik a gyakorlatban is, hogy milyen kemény munkába kerül egy-egy színházi jelenet megtervezése úgy, hogy minden passzoljon az adott korhoz.

Párizsi magyar képzőművészek munkáiból nyitottak időszakos kiállítást a Munkácsy Emlékházban. A tárlat Hajdu László magángyűjtő összegyűjtött alkotásait mutatja be.

A Tranoscius énekeskönyvet először 1636-ban adták ki cseh-szlovák nyelven. A legelső könyv 411 éneket tartalmazott, de az idők folyamán ez a szám 1200-ra növekedett. Ezeknek a könyveknek a megjelenése  - ahogy a neve is mutatja - Tranovsky lelkészhez köthető és több mint 80 kiadást is megélt. Békéscsabára a könyveket a Felvidékről érkező szlovák lakosság hozta és használta.

 

Mester Gábor magángyűjteménye jelenleg 77 darabból áll. A gyűjtő elmondta, hogy ezt szeretné 100 db-osra bővíteni, de egyre nehezebb beszerezni ezeket a fajta könyveket. Az érdeklődők megtekinthették a könyvborító megmunkálásához szükséges eszközöket és azokat a kosarakat, amiben az asszonyok vihették őket. A rézveretes borításra azért volt szükség, mert így nem rongálódott annyira a mű, hiszen ezeket minden nap használták és egy-egy család több generáción keresztül örökítette.

Az énekeskönyvek csak szöveget tartalmaznak, hiszen ezek az énekek olyan fülbemászóak, egyszerűek voltak, hogy kottázni nem is kellett azokat. Ezeket a dalokat ma is használják egy-egy mise alkalmával.

 

Oldalak