ünnepség

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a lengyel-, német-, roma-, román- és szlovák nemzetiségi önkormányzatok idén is megrendezték a Nemzetiségek Napját Békéscsabán.

A már hagyománnyá vált Nemzetiségek Napján teljesen megtelt a békéscsabai polgármesteri hivatal díszterme.  Az ünnepség során lehetőség nyílt arra, hogy a különböző nemzetiségek megismerhessék egymás kultúráját és szokásait.

A résztvevők színes műsorokat láthattak, valamint a nemzetiségek kitüntetéseinek átadására is sor került.

Többek mellett Pissné Hégely Szilvia, a Tündérkert óvoda óvónője is kitüntetésben részesült a szlovák kultúrát ápoló évtizedes munkásságáért.

Az ilyen és ehhez hasonló felemelő esték nagyon fontosak Békéscsaba életében, ugyanis azáltal, hogy a nemzetiségek ápolják hagyományaikat és megélhetik eredeti identitásukat, a megyeszékhely kulturális élete is sokszínűbbé és értékesebbé válik.

A szociális munka napja alkalmából rendezett ünnepségen adták át a Kiváló Szociális Munkáért kitüntetéseket hétfőn délután a Csabagyöngye Kulturális Központban.

A díjat 2000-ben alapította Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése, melyet azóta minden évben, a szociális munka napján adnak át. Az elismerést a szociális ellátásban, a rászorulók segítésében kiemelkedő teljesítményt nyújtó olyan személynek vagy közösségnek adományoznak, akik a Békéscsabán élő nehéz sorsú embereknek kiemelkedő mértékben segítenek.

A közgyűlés 2016. szeptember 28-i zárt ülésén döntött arról, hogy ez évben a kitüntetést Csatári Istvánné, mentálhigiénés munkatárs részére adományozza a város. Csatári Istvánné huszonhét éve kezdte meg munkáját, és idén júniusban vonult nyugdíjba a Fövenyes Utcai Idősek Klubjából, ahol intézményvezető volt.

Herczeg Tamás tanácsnok szerint Békéscsabán a szociális dolgozók kiváló munkát végeznek minden területen.

10 éves évfordulóját ünnepelte a Szemián Sámuel Egylet. A Békéscsaba történetének egyik leghosszabb ideig szolgálatban lévő jegyzőjének nevét viselő egyesület a jubileum alkalmából évkönyvet is kiadott.

Szemián Sámuel 40 évig volt Békéscsaba jegyzője. Munkássága alatt számos olyan épületet emeltek, melyek ma is a város látképének szerves részét képezik. Munkásságának fontossága elvitathatatlan - hivatali idejében történt például az 1888-as nagy békéscsabai árvíz, amely ellen vészbizottság alakult, vezetője Szemián Sámuel volt. Tíz évvel ezelőtt a jegyző nevével alakult Békéscsabán egy egylet olyan nyugalmazott köztisztviselőkből, akik az aktív éveik után is részesei szerettek volna maradni Békéscsaba vérkeringésének.

A rangos jubileumi alkalomra elkészült egy évkönyv is, melyet maguk a tagok szerkesztettek és amelyből megtudhatunk többet is a híres jegyző munkásságáról, életéről, valamint az egylet tevékenységéről.

Hagyományos Márton napi ünnepséget szerveztek a békéscsabai Lencsési Óvoda Napsugárovi tagóvodájában, ahol a gyerekek műsorral emlékeztek Szent Márton örökségére. Az ünnepséget követően az apróságok zsíros kenyérrel és forró teával vendégelték meg családjaikat.

Hosszú évek óta hagyomány már a Lencsési Óvoda, Napsugárovi telephelyén, hogy a Márton nap közeledtével az intézmény ünnepséget szervez, melyen az apróságok és szüleik együtt idézik fel Szent Márton jócselekedeteit.

Az óvodások műsorral készültek az ünnepségre, ahol Szent Márton püspök életéhez, illetve jótetteihez kötődő meséket, dalokat és verseket adtak elő szüleiknek.

Az apróságok még az ünnepséget követően is szívesen idézték fel Szent Márton jócselekedeteit.

Az ünnepség végén az óvodások azt is elárulták, hogy hogyan készültek az ünnepségre.

Erkel Ferencről emlékeztek meg szülővárosában, Gyulán. A születésének 207. évfordulójára rendezett ünnepségre vendégül hívták Gyula testvérvárosát, Aradot is.

Erkel Ferenc, a Himnusz megzenésítője és a magyar opera megteremtője születésének 207. évfordulóján Gyula város egész napos megemlékezési programokat szervezett. A több, mint másfél millió forintos pályázati forrásból rendezhették meg a nagyszabású megemlékezést, a Határtalanul Erkel elnevezésű programsorozatot, melyre meghívták a testvérvárost, Aradot is.

A megemlékezés az Erkel Ferenc Emlékháznál kezdődött, ahol a résztvevők megkoszorúzták a zeneszerző emléktábláját. Ezt követően az Erkel Ferenc Művelődési Központban egy művészeti tanácskozást tartottak - természetesen a híres gyulai zeneszerző munkásságával kapcsolatban.

Aradi és gyulai iskolások részvételével hirdettek meg egy rajzpályázatot, melynek témája és címe Mit jelent nekem Erkel.

Együttműködési megállapodást írt alá a Békés Megyei Kormányhivatal és a Békés Megyei Mérnöki Kamara. A paktumot a felek a mérnökök napi ünnepséggel egybekötve írták alá.

A magyar tudomány ünnepéről a Magyar Tudományos Akadémia már 1997 óta megemlékezik, hivatalosan azonban 2003 óta ünnepeljük minden év november 3-án, azon a napon, melyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. Ezen a napon tartják a Mérnökök Napját is, melyet a Békés Megyei Mérnöki Kamara a Békés Megyei Kormányhivatal épületében ünnepelt.

Az eseményhez kapcsolódva ünnepélyes keretek között írták alá a kormányhivatal és a mérnöki kamara együttműködési megállapodását.

Dr. Takács Árpád, a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott kiemelte, hogy a mérnökök fontos munkát végeznek és nekik köszönhető a fejlődés és az előrehaladás is, valamint beszámolt a kamarával való együttműködésről is.

Ahogy országszerte, Békéscsabán is megemlékezéseket tartottak az 1956-os szabadságharc és forradalom kitörésének évfordulóján. A délelőtti ünnepség és koszorúzás után a Csabagyöngye Kulturális Központban adtak ünnepi műsort a Színistúdió növendékei.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, Magyarország népének sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A forradalom a budapesti diákok egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. Évtizedekig tabu téma volt a forradalom, azonban a rendszerváltás után 1989. október 23-án, a forradalom kirobbanásának napján kiáltották ki a köztársaságot, majd egy évvel később ezt a napot már nemzeti ünneppé iktatták.

A békéscsabai megemlékezések a Pheadra teremben kezdődtek, ahol Vantara Gyula országgyűlési képviselő beszéde után a békéscsabai Színistúdió növendékei adták elő ünnepi műsorukat.

Október 15-e a Fehér Bot napja világszerte, már több mint 45 éve. Ennek alkalmából a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete ünnepséget tartott a Békés Megyei Könyvtárban.

Október a Látás hónapja, 15.-e pedig a Fehér Bot Napja. A nemzetközi nap célja, hogy felhívja a figyelmet a vakok és gyengénlátók sajátos helyzetére, valamint hozzájáruljon gondjaik megoldásához, és segítse társadalmi beilleszkedésüket.

A Jókai Színház kezdeményezésre a Sinosz és az egyesület közösen írt ki egy vers- és novella író pályázatot, melyre 7 egyesületi tag adta be a pályamunkáját. A beérkezett művekből állítottak össze a színészek egy ünnepi műsort.

Ezen a napon a vakok és gyengénlátók több figyelmet kapnak a szokásosnál. A látássérült emberekre azonban ne csak ezen az egy napon, hanem egész évben figyeljünk.

1942. október 15-én helyezték üzembe a Békésszentandrási Duzzasztóművet. A vízlépcső átadásának 75. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen a vízlépcső évtizedes jelentőségéről emlékezett a vízügyi szakma, illetve a helyi lakosság.

Az évforduló alkalmából vízügyi szakemberek idézték fel a vízlépcső megépítésének történetét, illetve hangsúlyozták a duzzasztómű működésének évtizedes jelentőségét. Bak Sándor, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója köszöntőbeszédében a vízlépcső építésében résztvevők munkáját méltatta, hiszen a duzzasztómű 75 éve működik problémamentesen és szolgálja a Körös vidéken élőket.

A vízlépcső működésének 75. évfordulója tiszteletére emléktáblát helyeztek el a duzzasztómű falára.  Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója avatóbeszédében arra kérte a Körös vidéken élőket, hogy használják ki a duzzasztó jelenlétét.

Határon átívelő ünnepséggel emlékezik Erkel Ferenc születésének 207. évfordulójáról Gyula városa. A pályázati forrásból megvalósuló eseményt az aradi magyar közösséggel együtt ünnepli majd Erkel szülővárosa.

Az Erkel Ferenc születésének 207. évfordulójára emlékező ünnepséget november 7-én rendezik meg. A nagyszabású esemény, mely megvalósításában egy nemrégen elnyert pályázat segíti a szervezőket, három kiemelkedő programmal állít emléket a város neves szülötte előtt.

A polgármester hangsúlyozta, hogy a jeles napot záró hangverseny bár ingyenes, a nagy érdeklődés miatt fontos, hogy azok, akik részt szeretnének venni az eseményen, előzetesen regisztráljanak arra.

A jeles esemény amellett, hogy a világhírű zeneszerző születésének évfordulóját ünnepli, Gyula testvérvárosi kapcsolatait is erősíti.

Oldalak