kiállítás

Megnyitották Scholtz Endre festőművész „Nekem Csaba” című  kiállítását a Csabagyöngye Kulturális Központban. Az alkotó kedvenc témája a mediterrán tengerpart, ezért helyezte el hasonló világba Békéscsabát most kiállított képein.

Scholtz Endre rendkívül termékeny alkotó, az évek során több ezer képet festett. Magyarországon háromezer festménye található közintézményekben, többek között a Munkácsy Mihály Múzeumban és magángyűjtőknél. Jelenlegi kiállításában Békéscsaba városát egy mediterrán világban ábrázolta.

Scholtz Endre az alföldi stílus képviselője, kolorista művész. Az alkotó visszatérő kedvence a mediterrán világ, a tenger és a magyar Alföld. Ismerősei csak „gesztuskirály” néven emlegetik, a festő ennek történetéről is beszélt.

A festő 23 képét állították ki a Csabagyöngye Kulturális Központ Panoráma termében, a tárlatot május 4-ig tekinthetik meg az érdeklődők.

A Békés Megyei Kormányhivatal, a Munkácsy Mihály Múzeum és a Csabagyöngye Kulturális Központ közös szervezésben született meg a Munkácsyt mindenkinek! - Munkácsy Mihály műveinek rajzmásolatai és reprodukciói című kiállítás, melyet a kormányhivatal aulájában tekinthetnek meg az érdeklődők.

A Békés Megyei Kormányhivatal, a Munkácsy Mihály Múzeum és a Csabagyöngye Kulturális Központ közös szervezésben született meg a Munkácsyt mindenkinek! - Munkácsy Mihály műveinek rajzmásolatai és reprodukciói című kiállítás. A gyűjtemény jelenleg 25 darab rajzból, illetve litográfiából áll, melyek közel 100 éves másolatok.

A Békés Megyei Kormányhivatal az év elején általában szakmai rendezvényeknek, konferenciáknak ad helyet, a jelenlegi kiállítás azonban különlegesnek mondható, hiszen egy kulturális kiállításnak adott színteret az intézmény.

Munkácsy Mihály békéscsabai asztalosinasként kezdett dolgozni, de egy olyan festőművész vált belőle, aki hatalmas vásznaival az egész világot meghódította.

A Lencsési Közösségi Ház és a Márvány Fotóműhely egy kiállítást rendezett a „Csak tiszta forrásból…” című fotópályázat zsűrizett alkotásaiból. A megmérettetésre a határainkon belül- és túl élő, és alkotó magyar fotósok jelentkezhettek. A tárlat megnyitójával egybekötve kiosztották a pályázat díjait is.

A „Csak tiszta forrásból…” elnevezésű fotópályázatot immáron 16. alkalommal szervezte meg a Márvány Fotóműhely és a Lencsési Közösségi Ház. A megmérettetés a március 15-i ünnephez kötődik és hagyományos, valamint digitális technikával készült, kizárólag fekete-fehér képekkel vehetnek részt rajta a versenyzők.

A több mint 600 alkotásból 50-et választott ki a zsűri, a döntés pedig nem volt könnyű, hiszen az előző évekhez hasonlóan idén is számos minőségi alkotás érkezett be a kiírásra. Az első helyezett „A Családfő” című alkotás lett. Készítője, Horosnyi Sándor stábunknak elmondta, hogy már néhány éve részt vesz a versenyen, de csak most sikerült a képzeletbeli dobogó legmagasabb fokára állnia.

Gálos László salgótarjáni fotóművész alkotásaiból nyílt kiállítás Békéscsabán a Lencsési Közösségi Ház nagytermében. A fekete-fehér képekből álló tárlatot március 9-ig tekinthetik meg az érdeklődők.

A Lencsési Közösségi Ház, alapítása óta több mint 250 kiállításnak adott már otthont. Kezdetben képzőművészeti alkotásokból nyílt tárlatokat tekinthettek meg az érdeklődők, majd 2001-ben a közösségi ház fenntartása alatt kezdett el működni a Márvány Fotóműhely és onnantól kezdve már fotókiállításokat is szerveztek - ilyen kiállítás Gálos László salgótarjáni fotóművész tárlata is.

Gálos Lászlóban 2015 nyarán, Varga Tamás „Éteri pillanatok” című kiállításán fogalmazódott meg, hogy fotóművész lesz. A nedves kollódiumos fotográfiák varázslata azonnal magával ragadta. Tudta, hogy ez az a képalkotási mód, amivel ki tudja fejezni mindazt, amit a világról érez és gondol. Az eltelt néhány év alatt több elismerést is kapott, de a számára a leglényegesebb a képek létrehozása - a folyamatos kutatás a még jobb és a még mélyebb fotográfiai kifejezési lehetőségek után.

A Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára a Békés Megyei Könyvtárban tartott kiállítást és konferenciát. Az összejövetel témája a kiegyezés, a dualizmus és a polgáriasodás volt.

Az elmúlt évben indult a Békés Megyei Levéltár azon projektje, mely a kiegyezés, dualizmus, polgárosodás címet viseli. A projekt egy konferenciával indult Gyulán, mely után elkészült egy vándorkiállítási anyag, valamint több könyvet is kiadtak a témával kapcsolatban.

Az első előadást Szilágyi Adrienn, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa adta, aki a magyarok királynéjáról, Sissi-ről és az ő népszerűségéről beszélt.

A Békés Megyei Levéltár igazgatóhelyettese, Sáfár Gyula, a csabai sportélet kezdeteiről tartott előadást. Stábunknak elmondta, hogy milyen források álltak rendelkezésére az előadás összeállításához.

Kiállítás nyílt Holó Hóbel László festőművész alkotásaiból Békéscsabán, a megyei könyvtárban. A békéscsabai festőművész önálló válogatásai 75. születésnapja alkalmából kerültek a közönség elé.

Egy festőnek, munkássága során rengeteg nehézségeken kell átlendülnie, mint például a műterem hiánya, az idő hiánya, esetleg pedig a kellékek hiánya. Egy művészeti közösség ebben tud segíteni minden alkotónak, Holó Hóbel László békéscsabai festőművész pedig mindig jövőbe tekintő volt és mára már rengeteg tapasztalattal rendelkező festőművésszé vált. A kiállítás címében a 75-ös szám is azt jelzi, hogy a festő munkássága egy mérföldkőhöz ért.

Mióta a festőművésznek lehetősége nyílt műteremben dolgoznia, az alkotásai száma is egyre jobban gyarapodik, ez pedig minden szempontból pozitívan hat munkáira.

Mészáros Zsuzsannától, a Munkácsy Emlékház művészeti vezetőjétől megtudtuk, hogy a békéscsabai festő szerénysége miatt külső motivációra volt szükség a 32 képpel megtelt katalógus megszületéséhez.

A megszokottnál különlegesebb háziállatokat mutattak be Békéscsabán a Csabagyöngye Kulturális Központban. A Madárpók és Rovar kiállításon összesen 40 pókkal és közel ennyi botsáskával, skorpióval és rengeteg csótánnyal találkozhattak a látogatók.

Németh József húsz éve gyűjti a pókokat, korábban is voltak állatai, de inkább a kutyákért, macskákért, lovakért rajongott. Egy idő után az állatsereglet kinőtte a budapesti lakást, majd annak pincéjét is, így leköltözött Lajosmizsére. Ezután külföldön, Németországban, Ausztriában, Szlovéniában és Romániában mutatta be gyűjteményét, mindenhol nagy sikert aratva, de Magyarországra is elhozta a mini állatkertet. Békéscsabán a Csabagyöngye Kulturális Központban a 40 pókból, botsáskából, skorpióból és csótányból álló gyűjteményét tekinthették meg az érdeklődők. A kiállítás során a látogatók a póktartás rejtelmeibe is betekintést nyerhettek.

Német József a rovarok, bogarak tartásához is szívesen ad tanácsokat. Stábunk azt is megtudta, hogy ezeknek sokkal bonyolultabb a tartása, mint például a pókoknak.

Csiffáry Zsuzsanna tűzzománc munkáiból nyílt kiállítás a VOKE Vasutas Művelődési Ház és Könyvtárban. Az érdeklődők 12 év anyagát tekinthetik meg, mely február 20-ig lesz látható.

Csiffáry Zsuzsanna több éves munkáiból nyílt kiállítás Békéscsabán, a VOKE Vasutas Művelődési Ház és Könyvtárban. A tárlat a Felszí-nek címet kapta, mely a tűzzománc-készítés technikájára utal, hiszen egy tűzzománc képet rétegenként, szakaszonként lehet elkészíteni. Ez egy külön művészeti ág, melyhez türelem, pontos kéz szükséges. Mielőtt belekezdenénk, nem árt, ha mindezt megelőzi egy kis képzőművészeti tanulmány.

A képzőművész azt is elmondta, hogy jövőbeli terveiben szerepel egy új kiállítás grafikákból, de a tűzzománc képek készítését sem hanyagolja majd el. Déliné Szabó Éva és Zsuzsanna ismeretsége a Kétegyházi Alkotótáborhoz köthető, ahol a művésznő a tűzzománc készítés rejtelmeit tanulta.

Sallai Lajos festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat és Magyar-Lengyel Baráti Kulturális Egyesület székhelyén Békéscsabán. A tárlatot február végig tekinthetik meg az érdeklődők.

A csorvási születésű művész négyéves kora óta él Békéscsabán. Diákévei alatt tagja lett a megyeszékhelyen működő képzőművészeti körnek, melyet Mokos József vezetett. Sallai József számára saját szakköre volt az az indíttatás, ahol megkapta azokat az inspirációkat, melyek hatására megkedvelte a rajzszakot. A diploma megszerzése után visszatért Békéscsabára, ahol 36 évet töltött el általános és középiskolás diákok között. Tanári hivatása mellett alkotói tevékenységet is folytatott. Sallai Lajos több éve részese azon alkotótáboroknak, melyek helyszínei nagy hatással vannak alkotói folyamatára.

Kohán György festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás Békéscsabán a Munkácsy Mihály Emlékházban. A kisteremben a művész jelenleg öt legismertebb képét tekinthetik meg az érdeklődők.

Kohán György 1910-ben született Gyulaváriban. Korán felismert tehetsége tette lehetővé, hogy apja kovácsműhelyéből a Képzőművészeti Főiskolára kerüljön, ahol Glatz Oszkár növendéke volt. A harmincas évek kezdetén egy kiállítással mutatkozott be Budapesten, a Nyugat képtárlaton.

Kohán György rövid időre kikerült Párizsba, ahol találkozott a kubizmus legnagyobb alakjaival, de ő ennek ellenére mindenáron alföldi festő akart lenni. Így Hódmezővásárhelyen telepedett le és az alföldi festészet megújításán dolgozott.  Pogány Ödön Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria volt főigazgatója szerint Kohán György a 20. század egyik legnagyobb festője. Drámai színezetű és motívumokkal tarkított kompozíciókat készített, a modern stílusirányzatok hatása beépült művészetébe.

Oldalak