kiállítás

Két fiatal fotós képeit mutatja be az a kiállítás, mely a Szent István Egyetem Agrár és Gazdaságtudományi Kar békéscsabai campusán nyílt.

A technikai fejlődés miatt manapság rengetegen hozzáférnek a kiváló képek készítésére alkalmas mobiltelefonokhoz vagy fényképezőgépekhez. Ezekkel az eszközökkel gyönyörű képeket lehet készíteni, azonban ahhoz, hogy valaki profi fotós legyen és profi képeket készítsen, Nagy Károly grafikus szerint ennél sokkal több kell.

A szakember véleménye szerint a kiállítás két művésze ilyen tehetséggel és látásmóddal rendelkezik.

A képekből az ott élő emberek kultúrájába és az országban dúló szegénységbe pillanthatunk be. A másik kiállító Szabó Luca, aki leginkább portréfotózással foglalkozik. A tárlaton kiállítottak közül, kedvenc képe édesapját ábrázolja.

Retro magnó és rádió kiállítást tartottak Békéscsabán, a VOKE Vasutas Művelődési Házában. A hétvégi tárlaton rengeteg magángyűjteményekből származó magnót és rádiót állítottak ki, sokat közülük az érdeklődők ki is próbálhattak.

Ismét a retró világába kalauzolta a békéscsabai a VOKE Vasutas Művelődési Háza és Könyvtára az érdeklődőket. Az elmúlt hétvégén rendezték meg ugyanis a Retro Magnó- és Rádiókiállítást. A kiállítás megnyitóján többek között részt vett Máthé Sándor, a Rádiógyűjtők Magyarországi Klubja Egyesület elnöke is.

A kiállításon több, ritka darabot is megcsodálhattak az érdeklődők. Máthé Sándor szerint ezen a békéscsabai kiállításon sokkal színvonalasabb gyűjteményt sikerült összeszedni, mint az előző-, más városokban tartott tárlatokon. Békés megye egyik legismertebb rádiógyűjtőjének, Bereczki Lajosnak már több önálló kiállítása is volt, de most igazi ritkaságokkal is meglepte a közönséget. A gyűjtőnek már gyermekkora óta szenvedélye a rádiótechnika.

Az elmúlt hétvégén egy különleges, barlangokban készült fotókból álló kiállítással várta az érdeklődőket Békéscsabán, a Lencsési Közösségi Ház és a Márvány Fotóműhely.

Szuhai Sándor barlangfotós, az Erdélyi-szigethegység barlangjaiban készített alkotásaiból nyílt kiállítás a Lencsési Közösségi Házban, melynek megnyitója után egy vetítéssel egybekötött előadást is meghallgathatott a közönség a barlangfotózás szépségeiről, valamint nehézségeiről.

A belépési engedélyt a mai rendszer szerint több hatóságnál is meg kell igényelni, ami a bonyolult eljárás ellenére sokszor elutasító végzéssel jár. Ha mégis sikerül minden hozzájárulást megszerezni, akkor még mindig hátra van több nehezítő tényező is, az egyik ilyen, hogy a fotós nem léphet be egyedül a barlangba.

A nehézségek ellenére a végeredmény magáért beszél. Az elkészült alkotások lélegzetelállító-, az ember számára nem mindennapos látványt nyújtanak és olyan szegletét mutatják be földünknek, amit egy átlag szem talán sohasem lát.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Munkácsy Mihály Múzeummal és a Békés Megyei Könyvtárral együttműködve mutatta be Csabai-Wagner József képi emlékezete című kiállítását a Magyar Festészet Napja alkalmából.

Csabai-Wagner József eredetileg építésznek tanult és a budapesti Királyi József Műegyetemen szerzett egyetemi végzettséget. Miután visszatért Békéscsabára, a Munkácsy Mihály Múzeum épületét - akkori nevén a Közművelődés Házát tervezte meg, majd 1907-ben

Csabai-Wagner József 1888. május 27-én született Mezőberényben. Az 1910-és évektől kezdve sokat rajzolt és festett Békéscsabán és környékén. Elvégezte a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolát Balló Ede tanítványaként, bejárta Európa múzeumait, gyűjtötte a tapasztalatokat és ezalatt folyamatosan festett. Több neves elismerést is magáénak tudhatott. 1967-ben hunyt el Mezőtúron. Halálának 50. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a Békés Megyei Könyvtárban. építésvezetőként a kivitelezésben is részt vett. Utolsó kiállítása is az általa tervezett Munkácsy Mihály Múzeumban volt.

Ezüst György munkássága széles körben ismert, a művész magyarországi és európai viszonylatban is híres festő volt. A nyáron elhunyt békéscsabai származású festő emlékére most kiállítás nyílt a Csabagyöngye Kulturális Központban.

A közelmúltban elhunyt Ezüst György festőművész emlékkiállítását rendezte meg a Békéstáji Művészeti Társaság, melynek a művész  szintén tagja volt. Annak ellenére, hogy régen elköltözött Békéscsabáról, a társasággal való kapcsolata sosem szűnt meg és büszkén hirdette hovatartozását, ami a műveiben is megmutatkozik.

A tárlaton Ezüst György életének és munkásságának minden korszakából található kép, a kezdetektől - a legkésőbbi munkájáig.

Ezüst György a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd első ismereteit a képzőművészet területén Mokos József festő helyi szabadiskolájában szerezte. Ezután az egri tanárképző főiskolán tanult a szintén békéscsabai származású Jakuba János keze alatt. Ezt követően a Magyar Képzőművészeti Főiskolán képezte magát tovább, ahol 1971-ben diplomázott.

A Múzeumok Őszi Fesztiválja, Mesterek és alkotók programja részeként Szurcsik József képeiből nyílt kiállítás a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházban. A megnyitón a művészeti iskolás diákok személyesen is megismerkedhettek a Munkácsy-díjas festővel.

Szurcsik József Munkácsy-díjas festőművész képeiből nyílt kiállítás Békéscsabán a Munkácsy Mihály Emlékházban, a Múzeumok Őszi Fesztiválja, Mesterek és alkotók programjának részeként.

Szurcsik József a Képzőművészeti Egyetem grafika tanszékét vezeti, folyamatosan vannak kiállításai egész Európában. A művész elfoglaltsága ellenére is rész vett a kiállítás megnyitóján, melyen művészeti iskolás tanulók jelenlétében egy kötetlen beszélgetést tartott Baji Miklós Zoltán, békéscsabai képzőművésszel.

A tárlatot november 18-ig tekinthetik meg az érdeklődők a Munkácsy Mihály Emlékházban.

A Gyulaváriban született magyar fizikus - aki a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt - a 20. század világviszonylatban is meghatározó természettudósai és feltalálói közé tartozik. Úttörő munkásságának nagy eredménye, hogy megalapozta azt, hogy a radarcsillagászat, mint új tudományág létrejöhetett. Nevéhez fűződik a magyar Hold-radar kísérlet, a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció is. Gyula városa büszkén őrzi emlékét a már 30 évesen a Szegedi Egyetemen tanító tudósnak.

A kiállítás nagy része már korábban is látható volt a gyulai rádiótörténeti kiállítás részeként, azonban most a gyűjtemény kiegészült a Honvédség által készített információs táblákkal is.

A Békéscsabai Rádió Klub a fizikus iránti tiszteletből megismétli a tudós 1946-os Hold-radar kísérletét. Bay, aki ekkor már az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. műszaki igazgatója és laboratóriumvezetője volt, egy évvel Budapest ostroma után, 1946. február 6-án végzett sikeres kísérletet, amikor saját fejlesztésű radarberendezésével sikerült kimutatnia a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről.

A VOKE Vasutas és Művelődési Háza és Könyvtára már harmadik alkalommal rendezte meg a vasútmodell kiállítást és mozdonyparádét Békéscsabán.

Idén is rengetegen voltak kíváncsiak a vasútmodell kiállításra. A békéscsabai vasútállomás szélén 13 jármű sorakozott fel a vágányokon. A látogatók megtekinthették a MÁV Start-os felújított szerelvényeket, valamint az ÖBB, a Floyd és egyéb magánvasúti társaságok mozdonyait is.

A gyerekek nagy örömére kerti vasúttal is készültek a szervezők, ami mindig teljes kihasználtságon futott a mini pályán. A látogatók a szerelvényeket belülről is megnézhették, ahol készséges mozdonyvezetők válaszoltak az érdeklődő kérdésekre. Egyik volt közülük Balogh Zsolt, akinek gyerekkori álma vált valóra azzal, hogy most mozdonyvezető lehet.

Nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek is szívesen próbálták ki a vasútállomáson használt gépeket és eszközöket. Ilyen volt a vasúti sín-fűrészelő gép vagy a földmunkák végzésére alkalmas markoló.

A Békéstáji Művészeti Társaság átadta a nyári Művésztelep alkotásait Békéscsaba önkormányzatának, melyet most egy kiállítás keretében tekinthetnek meg az érdeklődők.

A Csabagyöngye Kulturális Központ Békéstáj Galériájában állították ki a 13. Békéscsabai Nemzetközi Művésztelep alkotásait. Az alkotás során a hazai-, illetve határon túli művészek előtt nem állítottak fel konkrét korlátokat és mindenkinek szabad kezet adtak a témával kapcsolatban.

A művészeti társaságnak már hagyományos rendezvénye a Nemzetközi Művésztelep. A kezdeményezés és a város közötti kapcsolat nagyon fontos, mert Békéscsaba életébe a társaság képzőművészei egyfajta frissességet hoznak.

A Művésztelepen készült alkotásokat - szám szerint 18-at - Békéscsaba városának adományozta a művészeti társaság. A festmények ezután természetesen nem egy raktárban sínylődnek majd, hanem a hivatalok vagy iskolák termeit díszítik, ennek köszönhetően a közönség is befogadhatja és élvezheti a képek  művészi, esztétikai értékét.

Újabb különleges kiállítás nyílt a Békéscsabai Turisztikai Főpályaudvaron. Ezúttal egy dugóhúzókból álló gyűjteményt tekinthetnek meg az érdeklődők.

A dugóhúzóhoz az ihletet az 1600-as években, a fegyverből a lövedék eltávolítására használt eszköz adta.

Az első szabadalmi jog Samuell Henshall tiszteletest illette, aki 1795-ben jegyeztette be saját készítésű dugóhúzóját. Ő az acélspirál és a nyél közé egy kis homorított lemezkét is felszerelt, mely megakadályozta, hogy a spirál túl mélyre hatolhasson a parafába. Azóta a dugóhúzóknak rengeteg változata jelent meg, némelyik praktikusabb kialakítású, némelyik pedig sörnyitóval és egyéb, vendéglátásban hasznos eszközzel kombinált. Sajben György békéscsabai gyűjtőnek szenvedélyévé váltak a különféle bornyitók.

A kiállítás ideje alatt egy totó kitöltésére is lehetősége van a közönségnek, a szerencsés nyertes pedig egy igazi különlegesség tulajdonosa lehet.

Oldalak