Hibaüzenet

Deprecated function: The each() function is deprecated. This message will be suppressed on further calls _menu_load_objects() függvényben (/home/csabatvh/public_html/includes/menu.inc 579 sor).

régészet

Hétezer éves településrészletre bukkantak a Szarvasi Arborétum területén egy ásatás folyamán. A helyszínen több fontos leletet is sikerült feltárni, településrészleteket, kőeszközöket, kerámiatöredékeket, de egy zsugorított csontváz is előkerült.

Szarvas nyugati határában, az Arborétum északnyugati részén, a Kovács-halom területén a Tessedik Sámuel Múzeum munkatársai megelőző feltárást végeztek és egy hétezer éves, késő neolit kori, a tiszai kultúrába tartozó településrészletet tártak fel.

Ettől északkeletre, a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum munkatársai a feltárás területén egy zsugorított emberi csontvázat is találtak, ami ebben a régióban különös ritkaságnak számít.

A lelőhelyen a gödrökben számos díszített és díszítetlen kerámiatöredéket, kőeszközt, állatcsont-maradványt és kagylót is találtak még a régészek. A leletek az akkori kor sajátosságaira és szokásaira utalnak.

Címkék:
Szarvas, Arborétum, régészet, ásatás, településrészlet, kőeszköz, kerámiatöredék, csontváz
Címkék:

Különleges és izgalmas leletek kerültek a földfelszínre Békés város határában. A feltárás során a régészek egészen a közép bronzkorig ástak, egy temetkezés színhelyére, ahol urnákat és edényeket találtak. A csapatban a hazai elismert kutatók mellett, Németországból és a torontói egyetemről is érkeztek, hogy a több ezer éves lelőhelyet megismerjék.

Időszámításunk előtt 2000 körül járunk, ahol a bronzkor embere fejlett növénytermesztési és állattenyésztési ismeretekkel rendelkezett már. A 4000 éves kultúráról mesél ez a lelőhely is. A csapat három évvel ezelőtt kezdte meg a munkát. A területen először számos vizsgálatot végeztek, a terepbejárást követően a felszíni elemzések következtek, majd az úgynevezett geofizikai módszerek alkalmazása után nyitották meg a felszínt. A siker nem maradt el, hiszen azóta számtalan lelet került elő a föld mélyéből.

Címkék:
régészet, kutatás, közép bronzkor

Különleges és izgalmas leletek kerültek a földfelszínre Békés város határában.

A feltárás során a régészek egészen a közép bronzkorig ástak, egy temetkezés színhelyére, ahol ilyen edényeket és urnákat találtak. A csapat 3 évvel ezelőtt kezdte meg a munkát. A területen először számos vizsgálatot végeztek, a terepbejárást követően a felszíni elemzések következtek, majd az úgynevezett geofizikai módszerek alkalmazása után megnyitották a felszínt.

A siker nem maradt el, hiszen azóta számtalan lelet került elő a föld mélyéből. Ebben az esztendőben eddig 15 sírhelyet tártak fel, és még mindig nincs vége a munkának: az elsődleges vizsgálatokat tovább folytatják, DNS-mintákat vesznek, amelyet egy dániai laborban elemeznek majd. A csapatban a hazai elismert kutatók mellett, Németországból és a torontói egyetemről is érkeztek, hogy a több ezer éves lelőhelyet megismerjék és megértsék a történelem ezen időszakát.

Szerkesztő: Tar Hajnalka

Címkék:
régészet, feltárás, leletek

Késő szarmata kori települést tártak fel régészek Békéscsabán. A leletek szerint a faluban élők mezőgazdasági tevékenységet folytattak, gabonát termeltek és állatokat tartottak. Előkerült több különleges edényformára utaló cserépdarab, malomkő és állati eredetű csont is.

 

Egy őrléshez használt malomkő darabot mutatott be stábunknak Bácsmegi Gábor régész, az ásatás vezetője. A lelet Békéscsaba mellett került elő, a városi hulladéklerakó bővítése során. A szarmata település helye ismert volt, a nyolcvanas években találtak rá, feltárására azonban eddig nem került sor.

Bácsmegi Gábor elmondta, hogy legfőképpen gabonatároló vermeket, gödröket találtak, amiket, miután a funkciójukat betöltötték nem használták tovább gabonatárolásra. Szemétgödörként használták és konyhai hulladékkal, illetve háztartási hulladékkal, edénytöredékkel töltötték fel. Néhány házrészlet került elő, meg egy kemence munkagödörrel.

Címkék:
szarmata kor, régészet

Késő szarmata kori települést tártak fel régészek Békéscsabán. 

A leletek szerint a faluban élők mezőgazdasági tevékenységet folytattak, gabonát termeltek és állatokat tartottak. Előkerült több különleges edényformára utaló cserépdarab, malomkő és állati eredetű csont is. Az elsődleges vizsgálatok alapján a szarmatakori falut a 4. században lakták, a feltárás most csak a település észak-nyugati szélét érintette. A most előkerült leleteket a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba szállítják, megtisztítják őket, majd a restaurálás következik. Az előzetes tervek szerint az intézmény egy kiállítás keretében mutatja be a tárgyakat.

Szerkesztő: Gy. Tűri Zsanett

Operatőr: Benke Éva

Címkék:
szarmata kori település, régészet

A Magyar Régészet Napja elnevezésű rendezvény célja, hogy bemutassa a hazai kutatások új eredményeit és módszereit.

A Munkácsy Mihály Múzeum olyan programokkal várta az érdeklődőket, amely könnyen érthető, szórakoztató a hagyományos módszerektől eltérő módon mutatja be az a régészeti értékeket. Az első nap folyamán a résztvevők egy nem mindennapi kiránduláson vetettek részt a megyeszékhely környékén ismert lelőhelyekre, elsősorban a kunhalmokhoz. Ezek a mesterségesen létrehozott földpiramisok a honfoglalás előtti időkből származnak. Liska András, a múzeum régésze a kunhalmok készítési módját, építési technikáját, és az ásatási eredményeket mutatta be.

Címkék:
régészet, kunhalom