NMI

Közös konferenciát tartott Békéscsabán a Nemzeti Művelődési Intézet, a Csabagyöngye Kulturális Központ és a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete. A szakmai nap középpontjában idén a kommunikáció és az innováció állt.

Közművelődési szakmai napot tartottak Békéscsabán a Nemzeti Művelődési Intézet Békés Megyei Igazgatósága, a Csabagyöngye Kulturális Központ és a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesületének közös szervezésében. A Békés megyei hatókörű rendezvényen a szakemberek ezúttal az innovációt és a kommunikációt helyezték előtérbe, annak érdekében, hogy a közművelődési intézmények és a közösségi színterek minél inkább láthatóvá váljanak.

Az NMI Békés Megyei Igazgatóságának vezetője Sipos Andrea elmondta, hogy a művelődési intézet tevékenységében most igen hangsúlyosak a képzési és pályázati lehetőségek.

Komatál ajándékot vehetett át a Nemzeti Művelődési Intézet Békés Megyei Igazgatóságának épületében a füzesgyarmati komatálközösség képviselője Nagyné Banadics Anikó és Kozák Mónika az október végén született négyes ikrek nagynénje.

A Nemzeti Művelődési Intézet kiemelt ügyként kezeli a hagyományok ápolását és átörökítését, és a nemrégiben meghirdetett „Komatál” elnevezésű program is ezt a célt szolgálja. A kezdeményezés sikerét igazolja, hogy Békés megyében már számos komatálközösség jött létre, köztük Füzesgyarmaton, ahová hamarosan hazatérhet a debreceni kórházból az a család, akinek október végén születtek meg négyes ikreik.

A program alkalmával különböző népművészeti ajándéktárgyakat adnak át a közösségek résztvevőinek és képviselőinek. A Nemzeti Művelődési Intézet Békés Megyei Igazgatóságának épületében a füzesgyarmati komatálközösség részére Sipos Andrea adta át a csomagot.

Az NMI Művelődési Intézet szakmai programjának szerves részét képezi a tervszerűség, az elvégzett feladatok rendszeres és nyilvános megvitatása. Ezeknek a számadásoknak és számvetéseknek kínálnak megfelelő alkalmat a stratégiai konferenciák. A VII. konferencia előadói között jelen volt a Békés Megyei Népművészeti Egyesület igazgatója, Pál Miklósné is, aki többek között a rendszerváltás utáni népművészeti oktatás rendszeréről, annak aranykoráról, mélypontjáról, majd fordulópontjáról beszélt.

Sajnos ez a képzési forma nem tartott sokáig és a rengeteg megalapított iskolát, illetve az állami iskolákon levő képzéseket ellehetetlenítették, mivel felsőfokú végzettséghez kötötték a mesteremberek tanításhoz való jogát. A népművészek minden eszközt megragadtak annak érdekében, hogy ezt megakadályozzák.

A fordulópont 2016 decemberében következett be, így egyre többen vannak, akik ismét a népi mesterségekből tartják fenn magukat, illetve könnyebben működhetnek azok az iskolák is, ahol ilyen jellegű ismereteket sajátíthatnak el a tanulók.