Békéscsaba 300

Harruckern János György munkássága és élettörténete volt a témája a Békéscsaba 300 emléktestület ülésének Békéscsabán a városháza dísztermében.

Békéscsaba városának újkori történelmében az egyik legfontosabb személyiség Harruckern János György volt. 30 évig szolgált Bécsben a királyi udvarnál. Kiváló szolgálatáért cserébe egy budai malmot kért, ám az udvar ezt sokallta. A malom helyett Békés-, Csongrád- és Zaránd vármegyékben kapott 800.000 hold földet és mellé magyar bárói rangot. Ez megdöbbentő lehet azonban azt érdemes tudni, hogy az 1700-as évek elején Békés megyét 9 településen összesen 344 család lakta. Az elnéptelenedett térségbe a báró nagyrészt szlovák parasztokat hozott, akiknek adómentességet és szabad vallásgyakorlást ígért. Humánus bánásmódjának hamar híre ment, így a betelepülők egyre többen és többen jöttek.

Az emléktestületi ülésen az érdeklődők két előadást hallgathattak meg, Békéscsaba várossá válásának történetét és Harruckern János György életének fontosabb mozzanatait.

A Békéscsaba 300 programsorozathoz kapcsolódva egy kiállítással tisztelegnek a szervezők az alapító csabai szlovákokra. A tárlaton megtekinthetőek azok a minták, illetve motívumok, melyek az akkoriban használatos ruhákon díszelegtek.

Békéscsabán a Szlovák Tájházban, valamint a Szlovák Kultúra Háza 3 termében láthatjuk azokat a munkákat, melyeket a Rozmaring szakkör készített. A kiállítás során azokat a motívumokat mutatják be néhány ma használatos tárgyon, melyek a Békéscsabán élő szlovák őseink ruháin díszelegtek.

A szervezők ezzel a kiállítással a Békéscsaba 300 programsorozathoz kapcsolódva tisztelegnek, illetve emlékeznek az alapító csabai szlovákokra. A kiállításon látható ruházati motívumokat múzeumokból, illetve Dr. Illés Károlyné saját gyűjteményéből állnak össze, amelyeket még főiskolás korában kezdett gyűjteni.

A ruházati mintákon kívül az egykor használatos ködmönök mintáit is megtekinthetjük, azonban nem bőrre-, hanem textíliára hímezve.

„Mindenki, aki CSABAI!” Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulójára emlékezünk, éppen ezért a város egy nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepli a kerek évfordulót. Az emlékév már április 28-án elkezdődött és egészen az év végéig tart majd.

A leghíresebb szlovák betyár, Juraj Jánošík egy jellegzetes, Terhely nevű faluban született. Noha sorsát legendák és mondák is tarkítják, mégis valóságos hőse a szlovák történelemnek. Ő volt a szegények igazságos védelmezője. Az Országos Szlovák Önkormányzat ebben az évben a 300 éve újratelepült Békéscsabán szervezte meg az immáron huszonkettedik Magyarországi Szlovákok Napját.

A beszédeket követően ünnepélyesen átadták a Jánošik köztéri szobrot a békéscsabai Szlovák Kultúra Háza udvarán. A szlovák naphoz kapcsolódóan a Városháza dísztermében mutatta be a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete a „Fejezetek a békéscsabai szlovákok múltjából és jelenéből” című könyvet. A kötet tanulmányai 9 fejezetbe vannak rendezve.

39 órán keresztül, 27 programmal és 250 fellépővel várják nem csak a békéscsabaiakat a megyeszékhely újratelepítése 300. évfordulójának fesztiváljára. Az eseményt július 7-én szombaton és 8-án vasárnap rendezik meg.

Körülbelül másfél hónapja kezdte el a fesztivállal kapcsolatos munkálatokat a Békéscsaba 300 emléktestület. A közösségben művészek, kulturális intézmény vezetői, városvezetők és civil szervezetek vezetői foglaltak helyet. Másfél éves munka során jött létre a 2018. július 7 és 8-án megrendező Békéscsaba újjátelepítésének 300 évfordulójával kapcsolatos programsorozat.

A szervezők bíznak benne, hogy minél többen ellátogatnak majd a kulturális programmal teli hétvégére.

A programsorozat első napján, szombaton az Országos Szlovák Napot is szintén Békéscsabán rendezik meg. A szlovák nap programjait és a Békéscsaba 300 programjait egyeztetve nem ütköznek majd egymással az események, így mindenki időben odaérhet a nagyszabású előadásokra, bemutatókra mind a két helyen. 

Újra kapható lesz a Munkácsy Mihály Múzeum nagysikerű, 2017-es évkönyve, a Csabensis, Békéscsaba 300 című kötet. A könyv 19 szerző munkája és Békéscsabáról-, csabaiakról szóló 300 rövid írást közöl gazdag illusztrációval.

A tavalyi évben a szlovák evangélikus énekeskönyv formájú különleges kötet Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulója alkalmából, az „Ami csabai…” múzeumi sorozat részeként jelent meg a Munkácsy Mihály Múzeum és a Békéscsabai Evangélikus Egyházközösség kiadásában. A címnek megfelelően az olvasó érdekes információkat, jellegzetes épületeket, fényképet, tárgyakat ismerhet meg.

A könyvben mindenki talál a maga számára egy-egy olyan érdekes történetet, mely megjeleníti a város vallási-, kulturális-, művészeti és népéletének legfontosabb, legszebb, legérdekesebb momentumait. Szarvas Péter polgármester számára több kedvelt mű is található a kiadványban, az egyik ilyen Békéscsaba ipartörténelméhez kapcsolódó történet, hiszen ez jól mutatja be a város fejlődését.

Egy különleges könyvvel készül a Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsaba 300 évfordulójának megünneplésére. A Csabensis elnevezésű könyv 300 különböző történetet dolgoz fel Békéscsaba múltjából.

A kiadvány rövid történetei Békéscsaba múltját jelenítik meg, az elbeszéléseket gazdagon illusztrálták, így korabeli képeket is láthatnak azok, akik elolvassák majd.  A kiadványt hivatalosan a városháza dísztermében mutatták be, ahol Andó György, a múzeum igazgatója számolt be a könyv részleteiről.

A szerzők leginkább muzeológusok, múzeumi dolgozók, biológusok, néprajzosok és történészek voltak. A könyvnek nem csak a tartalma, hanem a külseje is nagyon tetszetős, ugyanis az úgynevezett Tranosciusra hasonlít. A Tranoscius a szlovák evangélikusok énekeskönyve, így korábban Békéscsabán rengeteg lakásban megtalálható volt.

Tizenkilenc szerző állította össze a 600 oldalas kötetet. A könyv írói remélik, hogy a Csabensis olyan kedvelt lesz, mint a Tranoscius énekeskönyv és a jövőben rengeteg család könyvespolcát ékesíti majd.