Békéscsabai Jókai Színház

Az őszi évad második premierje- és egyben első gyermekdarabja a Kukac Kata kalandjai című mesemusical, a Békéscsabai Jókai Színházban. A darab sok kalanddal, zenével, tánccal és humorral várja a legkisebb színházkedvelőket.

Mesemusical-el indul az idei évad első gyermekdarabja a Békéscsabai Jókai Színházban. A Kukac Kata kalandjai című darab egyik legfőbb érdekessége, hogy a rendező saját maga írta a musicalt, ugyanis egy olyan meséből merítette az ötletet, amelyet 20 évvel ezelőtt rendszeresen mesélt lányának, mindig más-más befejezéssel. A mesemusicalt Bozsó József állítja színpadra, akivel rendezői koncepcióról beszélgettünk.

A darabban Kukac Kata elindul kalandos útjára az erdőben, hogy pillangó lehessen. A mesemusical sok kalanddal, zenével, tánccal és humorral várja a legkisebb színházkedvelőket. A próbafolyamatokról a főszereplő, Fejes Katica mesélt nekünk.

Megtartotta évadnyitó társulati ülését a Békéscsabai Jókai Színház. Ebben az évben is változatos és minden korosztály számára érdekes műsortervvel várja az érdeklődőket a csabai színház.

A hagyományoknak megfelelően, a Békéscsabai Jókai Színház most is a közönség előtt tartotta meg nyilvános évadnyitó ünnepségét a teátrum előtti téren. Seregi Zoltán a színház igazgatója beszédében először a publikumot köszöntötte, a társulat nyári szerepléseit értékelte, majd a 2018-19-es évad sokszínűségéről mesélt stábunknak.

Az új produkciókból a szerzők, rendezők, színészek zenés-táncos ízelítővel készültek a megjelenteknek. Ilyen volt például Gábor Anita műsora, aki a Kukac Kata Kalandjai című meséből a Csiga Bige dalt adta elő.

Az idei évad egyik darabjáról, az Elnémult harangok című drámáról Nemlaha György dramaturggal beszélgettünk.

Szabó Magda születésének 100. évfordulója előtt tisztelegve, a Békéscsabai Jókai Színház színpadra vitte az írónő Születésnap című regényét. A kamasztörténetet a nézők, a Jászai Mari-díjas Bartus Gyula rendezésében tekinthetik meg.

100 éve született Szabó Magda, Kossuth-, Femina- és kétszeres József Attila-díjas író, költő és műfordító. A centenárium alkalmából a Békéscsabai Jókai Színház színpadra állította Születésnap című regényét.

A darab egyik főszerepében Auer Szilvia látható, aki visszaemlékezik fiatalkorára és azokra a cselekedeteire, amiket már megbánt. Szilvia szerepében László Bernadettet láthatják a nézők.

A másik főszerepben Nádra Kitti látható, aki Illés Borit, a születésnapost alakítja a darabban.

Bori apját, Csurulya Csongor alakítja, aki a darab mondanivalójáról beszélt.

Ősbemutatóra készül a Békéscsabai Jókai Színház. Szabó Magda születésének 100. évfordulója előtt tisztelegve mutatják be az írónő Születésnap című regényét. A teátrum a Jászai Mari-díjas Bartus Gyula rendezésében állítja színpadra a kamasztörténetet.

A könyv az 1960-as évek elején íródott, a színdarab is ezt az időszakot dolgozza fel.  A darab rendezője elmondta: nagy megtiszteltetés egy ilyen darabot feldolgoznia. A darab különlegessége, hogy több, mint harminc színész játszik benne, ami nagy kihívást jelent mind a jelmezek kitalálásánál, mind pedig a próbák összeegyeztetésénél. A mű egy 13 éves és egy 16 éves középiskolás lány közös történetét dolgozza fel.

Elkezdődött a Hajnalban, Délben, Este című vígjáték olvasópróbája a Békéscsabai Jókai Színházban. A háromfelvonásos darabot Tege Antal állítja színpadra. A szórakoztató olasz színpadi játék két fiatal fordulatos, olykor hatalmas érzelmi hullámokat keltő szerelmi történetét mutatja be.

Egy pad, egy kert, valahol a háttérben egy ház, benne a családtagok, akiknek csak a hangját halljuk. A padon egy lány, mellette egy fiú, köztük pedig egy egyre erősödő kapcsolat. Az egyetlen nap alatt játszódó történetben hőseink a megismerkedéstől egészen az eljegyzésig jutnak, ám közben a párkapcsolatok minden állomását bejárják: az egymáshoz simulástól az ádáz veszekedésig, a feltétel nélküli szerelemtől az önző, a másikat rabul ejtő ragaszkodásig. Ebből adódóan felmerül a kérdés, hogy lehetséges-e 24 óra alatt halálosan szerelembe esni? Erre a kérdésre Földesi Ágnestől kaptunk választ, aki Annát alakítja a darabban.

Minőségi szórakoztatás, drámai jelenetek, kiváló színészi alakítások: ezzel találkozhattak azok, akik ellátogattak a Békéscsabai Jókai Színház 2017-es darabjaira. 

Az idei évadban is rengeteg műfajban mutatott be színdarabokat a színház, az előadásokban pedig egy dolog biztosan közös volt - a minőségi szórakozás. Az Ősvigasztalás és az izgalmas, helyi kötődésű Szellemúrnő is nagy sikernek örvendett.

A bérletek eladása az idén is növekedett, ám kisebb mértékben, mint az elmúlt években, de a színház reménykedik benne, hogy jövőre is kimutatható lesz a növekedés.

A színház már a jövő évadon is dolgozik, előreláthatóan márciusra már végleges formát ölt a tervezet.

Az Arany János Emlékév záróünnepe alkalmából „Éget és világít lelkemben leveled címmel ünnepi költői estet tartottak a Békéscsabai Jókai Színházban. A műsort Szente Éva állította össze és Seregi Zoltán álmodta színpadra.

Idén ünnepeltük a 200 éve született magyar irodalom kiemelkedő alakját, Arany Jánost. Ebből az alkalomból a Békéscsabai Jókai Színház is számos programot szervezett. Műsorra tűzték a Bolond Istókot, valamint rendhagyó irodalom órákat tartottak a megye több iskolájában is. A záróünnep keretében egy irodalmi estet tűztek műsorra a színházban, melyet Szente Éva színművész állított össze.

Az „Éget és világít lelkemben leveled…” című ünnepi költői estet Seregi Zoltán álmodta színpadra. Arany János műveiből az ÚJ Színház és a Békéscsabai Jókai Színház művészei adtak elő egy kis műsort a különleges irodalmi csemege nézőinek.

A műsorral méltón tisztelegtek Arany János halhatatlan művészete előtt, valamint egy emlékezetes élményt varázsoltak a záróünnep nézőinek.

Együttműködési megállapodást kötött a Békéscsabai Szakképzési Centrum és a Békéscsabai Jókai Színház. Ezentúl a közös kapcsolat lehetővé teszi, hogy a különböző szakmát tanulók munkájukkal, együtt tudjanak működni a színházzal, akár egy szakmai gyakorlat keretében is.

A szerződés minden, a Szakképzési Centrumhoz tartozó diákra és annak dolgozójára érvényes. A szakácsok, a felszolgálók, esetlegesen a cukrászok területén is napi szintű együttműködés valósul meg a színházzal, az ott lévő rendezvényeken, előadásokon, díszbemutatókon.

A Jókai Színház oldaláról való együttműködésben szerepel az, hogy rendhagyó magyar órákat tartanak az iskolákban és a „Színház házhoz megy” programon belül darabokat is elvisznek a különböző intézményekbe.

A rendhagyó irodalom órák abban segíthetik a diákokat, hogy élményszerűbben tudjanak közeledni bármilyen irodalmi alkotáshoz, hiszen ezeken az órákon színészek adják majd elő a történeteket.

Tege Antal viszi színpadra Alan Alexander Milne klasszikusát, a Micimackót a Békéscsabai Jókai Színházban. Róbert Gida szerepére két iskolás gyerekeket választottak ki a több, mint húsz jelentkező közül.

Az 1926-ban íródott Micimackó című regény és folytatása, a Micimackó Kunyhója alapján készült darabot mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház. A mesejátékot Tege Antal rendezésében láthatják az érdeklődők.

A címszerepet Gulyás Attila játssza, akihez közel áll Micimackó története és már nagyon várja, hogy elkezdődjenek a próbák.

Róbert Gida szerepére két iskolást választott ki a rendező és Micimackó a több, mint húsz jelentkező közül.

A szereplők is és a rendező is nagyon várja már, hogy bemutassák a darabot, a premier pedig 2018. február 14-én lesz Békéscsabán, a Jókai Színházban.

A Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság Kortárs magyar írók sorozatának vendége volt Pál Dániel Levente, a kortárs magyar irodalom egyik jelentős képviselője.

Pál Dénes Levente írónak idén két kötete is megjelent Az Úr nyolcadik kerülete, illetve az Álmaink piros sportladája címmel. Utóbbi egy verseskötet, ami az elmúlt évek legjobban sikerült műveit tartalmazza, az Úr nyolcadik kerülete c. kötet pedig a budapesti VIII. kerületben játszódik és különálló történeteken keresztül mutatja be az ott élők mindennapjait. A történetek nem csak a nyolcadik kerület jellegzetességeit mutatják be, hanem általános érvényűek.

A könyvben 150 rövid történetet írt le Pál Dániel Levente. A szereplők a műben nem személyesednek meg az olvasó előtt, ugyanis általános jellemzőkkel, név nélkül vesznek részt a cselekményben pont annak érdekében, hogy a mű általános érvényű legyen. A könyv kifejezetten népszerű az olvasók körében olyannyira, hogy az olyanok is szívesen olvassák, akik egyébként nem a könyvek szerelemesei.

Oldalak