jókai színház

A világ meséit vitték színre Békés megyei középiskolások és általános iskolások az idei Ádámok és Évák ünnepén április 23-án, a Jókai Színház nagyszínpadán. Idén 12 csapat lépett a színpadra, előadásukban pedig láthatók voltak egyebek mellett magyar-, cigány-, görög- és orosz népmesék is. A játék szervezője, a díszelőadás rendezője Tege Antal színművész volt.

Békés megye 10 oktatási intézményéből közel kétszáz diák csatlakozott a programhoz. A diákok szabadon választhatták meg, hogy milyen stílusban és felfogásban dolgozzák fel az általuk kiválasztott mesét. Az izgalmas, értékteremtő előadás zajos sikert aratott: igazán különleges esemény volt, hiszen minden csapat más ízlés szerint, más koncepció mentén dolgozta fel meséjét.

Az egyes csapatok pedagógusai mellett színészek és rendezők mentorálásával ősz óta készültek a premierre.

A Jókai Színház Terefere elnevezésű programsorozatában ezúttal Csuta György festőművész volt a vendég. A beszélgetés során a művész felidézte a kezdeteket és jövőbeli terveiről is beszélt az érdeklődőknek.

Csuta György, a Csuta Művésztelep megálmodója volt a vendége a Jókai Színház szokásos péntek délutáni beszélgetésének, a Tereferének. A békési művész visszaemlékezett a gyermekkorára, az első lépésekre, melyek a művészetek irányába vezették őt.

Pályafutása során számtalan elismerést érdemelt ki, létrehozott egy neves nemzetközi művésztelepet, tavaly elkészült a Csutaságok című könyve, de további tervei is vannak még.

Nagykárolyban harminc ország ötven művésze választotta a legkiválóbb alkotónak Csuta Györgyöt. A kortárs képzőművészet fejlesztéséért a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki a fővárosi Hagyományok Házában, Békés várossá nyilvánításának 39. évfordulója alkalmából pedig díszpolgári címmel ismerték el néhány évvel ezelőtt.

Ismét megnyíltak a kulisszák a Jókai Színházban. Ez alkalommal a Diótörő és Egérkirály című darabhoz nyújtottak kulisszabejárást és narrációt a vakok és a gyengén látók számára.

Ismét kulisszabejárást tartott a Békéscsabai Jókai Színház a vakoknak és gyengén látóknak. A program segítségével a látássérültek sem maradnak le semmiről az adott előadásból, hiszen a képzett narrátor, Komáromi Anett segítségével még a nonverbális színészi játékot is érzékelhetik. Az előadás előtt a programban résztvevőknek lehetőségük nyílt arra, hogy körbejárják a díszletet és érdekességeket tudjanak meg a darabról és a színházról.

Ez alkalommal a Diótörő és Egérkirály című zenés darab előadását élvezhették a vendégek. Komáromi Anett színművész a színház vezérlőterméből narrálta a színdarabot, így a vendégek semmiről sem maradtak le.

Hetedik alkalommal rendezték meg az Angyalok szárnyalása elnevezésű jótékonysági estet a Békéscsabai Jókai Színházban. Az est folyamán neves művészek és fogyatékossággal élő fiatalok közösen léptek színpadra.

Az Angyalok szárnyalása két művész, Tarsoly Krisztina és Komáromi Anett kezdeményezésére és szervező munkája nyomán mára már hagyománnyá vált, egész estét betöltő jótékonysági est, melyet a művészek és az akadályozottsággal élő fiatalok közös előadása tesz különlegessé.

A fiatalok nagyon szeretik a színészetet, a színjátszást, ugyanis ezáltal egy olyan más világot teremtenek, amire az intézmény keretein belül nem lehetne módjuk.

A Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat fogyatékossággal élő gyermekei és fiataljai a színház művészeivel, valamint a város több kórusával közösen léptek fel.

Már 7. alkalommal rendezik meg az Angyalok Szárnyalása jótékonysági gálaestet Békéscsabán, a Jókai Színházban. A Békés Megyei Fogyatékosok Ápoló-Gondozó Otthonának fiataljai 24 művésszel együtt lépnek majd színpadra.

A színészekkel való közös munkák és próbák az otthonban zajlanak, amit az ott lakók minden alkalommal izgatottan várnak. A mesés előadás témája az elfogadás, valamint az együttlét és a közös munka erejét mutatja meg.

Az Angyalok Szárnyalásának esszenciáját az adja, hogy hat általános iskola énekkarával együtt lépnek majd fel a fiatalok. Ez a közös munka segíti elő abban a kortárscsoportokat, hogy a sérült fiatalokat a társadalom jobban befogadja, illetve hogy hatékonyabban integrálódjanak a közösségbe.

Mint minden évadban, a Jókai Színház első gyermekelőadása alkalmából idén is kreatív alkotásokkal telt meg a színház aulája. A gyermekeknek ez alakalommal egy bűvös patkót kellett elkészíteni.

Az évad első gyermekelőadása kapcsán arra kérte a Békéscsabai Jókai Színház a vállalkozó kedvű gyermekeket, hogy készítsenek egy bűvös patkót és segítsenek Bumburi bohócnak megmenteni a Világfát. A bűvös patkó című mesejátékhoz kapcsolódva hirdette meg a teátrum a kreatív vetélkedőt, melyre ötletesebbnél-ötletesebb alkotások érkeztek óvodásoktól és kisiskolásoktól.

A Szarvasi Arborétum is csatlakozott a kezdeményezéshez – családi belépőjegyeket ajánlottak fel a legötletesebb alkotások készítőinek.

A szabályzat nem tiltotta, sőt a színház örömmel fogadta azokat az alkotásokat is, melyek szülői segítséggel készültek.

A színház a 10 legjobbnak értékelt patkót díjazta. A nyertesek oklevelet kaptak, valamint megvendégelték őket kakaóval és kaláccsal is.

Pozsgai Zsolt, A szellemúrnő című drámájának olvasópróbái kezdődtek meg Békéscsabán, a Jókai Színházban. A darab a reformáció 500. évfordulójának állít emléket.

A reformáció 500. évfordulója alkalmából a Békéscsabai Jókai Színház egy ízig-vérig csabai dráma ősbemutatójával készül. Az igazgató, Seregi Zoltán rendezésében kerül a színpadra "A szellemúrnő" című dráma - mely egy kitalált történet - valós békéscsabai történelmi szereplőkkel. Az Ábránfy család vára a mai Kastély utcán állt és egy viszály következtében porig égett. Részben ezen a helyen játszódik a dráma.

Pozsgai Zsolt művének címszerepét Kovács Edit, Domján Edit-díjas színművésznő játssza, aki elmondta, hogy békéscsabaiként izgalmas feladat olyan darabban játszani, ami Békéscsabáról szól.

Az Ábránfy család köré írt történet ősbemutatójára december elsején kerül sor.

Csokonai Vitéz Mihály, Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című zenés bohózat bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház. Az ifjúsági bérletben kínált darabot Merő Béla rendezésében élvezheti majd a közönség.

Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című mű Csokonai Vitéz Mihály csurgói tanítóskodása idején született. A dialógusokat Csokonai rögtönözve diktálta diákjainak, így a darabból nyolcféle verzió maradt fenn. Ezekből igyekezett Zalán Tibor dramaturg és Merő Béla, a darab rendezője egy egységes, mai szöveget létrehozni.

A darab szerint a gazdag kereskedő felesége, Karnyóné azt hiszi, özvegységre jut, hiszen két éve nem hallott már férje felől. Megjelenik azonban két kérő, akik bár odaadóan udvarolnak az özvegyasszonynak, igyekezetük mögött nem szerelem, hanem pénzéhség áll.

Csokonai ma is aktuális művéről Czitor Attila - aki a darabban, mint Özvegy Karnyóné fia, Samu jelenik meg - elmondta, a darab görbe tükröt mutat a körülöttünk lévő világ elé.

A Törvénytelen randevú című darab főpróbájára került sor a Békéscsabai Jókai Színházban, melynek bemutató előadására szeptember 15-én kerül majd sor.

 

A színházban való közös munka már korán, a tavalyi évad végén  megkezdődött a Törvénytelen Randevú c. darab angol rendezője és a színészek között. A legnagyobb feladatot a munkafolyamatban a hazai és az angol humor találkozása okozta. 

 

 

Fehér Tímea

színművész

 

„Elég izgalmas volt abból a szempontból, hogy másfajta ízlésvilág, másfajta humorérzék, ha lehet ezt így mondani, ha létezik angol humor meg magyar humor, meg nem tudom milyen humor. Tehát ebből a szempontból izgalmas volt, mert az, ami esetleg az angol rendező ízlésvilágnak megfelelő humor, az nekünk nem elég humor és fordítva, tehát ebből, a próbafolyamat izgalma az ebből fakadt.”

 

A színpadi mű közreműködői azt remélik, hogy a szituációkban a nézők majd magukra ismernek és ez lesz a színházi szórakozás alapja, hiszen nevetni legjobban magunkon tudunk, már ha van elég bátorságunk hozzá.

 

Tamási Áron, Ősvigasztalás című színművének bemutatójával indul a Békéscsabai Jókai Színház 2017/2018-as évada.

 

Míg az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő írója leginkább regényeivel és elbeszéléseivel vált ismertté, a színház most Tamási Áron első színpadra szánt munkáját mutatja be. Béres László, a darab rendezője a főpróba előtt elmondta, az Ősvigasztalás mindenképp egy különleges színházi élményt ígér majd a helyi közönségnek.

 

Béres László

rendező

Békéscsabai Jókai Színház

 

„Konkrétan az Ősvigasztalás, az a legelső darabja, amit 1924-ben írt, és ami a saját életpályájából, ha úgy tetszik, akkor drámaírói munkásságából is kilóg. Egy egészen izgalmas, egyfajta szertartás játék, olyan minthogyha egy misztérium játék lenne, ahol a szavaknak mágikus erejük van. Olyan történetekről, illetve olyan témákról beszél, amelyek azt gondolom, hogy a ma is aktuálisak. Ezért az Ősvigasztalás.”

 

Oldalak